Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
példa: ha egy városnak útvám szedési joga van, és a város fondjában karbantartásra vonatkozó számadásokat, mentességi kérvényeket, a vámjövedelmek bérbeadására vonatkozó szerződéseket és egyéb különálló iratokat találunk, amelyek egyetlen sorozathoz vagy dossziéhoz sem tartoznak, de valamennyi a szóbanforgó útvámra vonatkozik, akkor A ... útvámra vonatkozó iratok cím ű leltári tételen belül együtt szerepeltethetjük a leltárban valamennyi számadást, kérvényt, szerződést és egyéb iratot. Mivel a túlságosan is csekély jelent őségű kifejezés meglehet ősen homályos és szubjektív, ezt a szabályt ajánlatos óvatosan alkalmazni, és ha az ilyen iratokat egy tételben egyesítjük, akkor valamelyest bővebb leírást kell adnunk az adott tételről, nehogy akárcsak egyetlen, mégoly csekély jelentőségű iratról is elmulasszunk említést tenni. Ismételten le kell szögeznünk, hogy a csaknem minden levéltárban előforduló szétszóródott iratok egy tételbe való rendezése során nem lehet új dosszié létrehozásáról beszélni (ld. a 26. és 86. paragrafushoz fűzött magyarázatot). Itt mindössze olyan tartalmuk szerint összetartozó iratok egy csomóban való öszszegyűjtéséről van szó, amelyeknek egymással megegyező vagy jelentéktelen tartalma miatt nem célszerű külön-külön leírni az egyes dokumentumokat. A hazai gyakorlat az ilyen jellegű iratok rendezése során a forrásértékbeli jellemzőket nem tekintette meghatározó jelentőségű mozzanatnak. A vegyes iratok vagy miscellanea-sorozatok rendszerint széleskörűen tartalmaznak az adott fond vagy állag tárgykörébe tartozó iratokat. Vö.: Szekfű, 1924. 18–54. p.; Csobán, 1928. 237. skk. p. A tárgy szerinti rendezés kérdésében a hazai szakemberek álláspontja mind a háború előtti mind az azt követő időszakban igen visszafogott volt. Tematikus sorozatok kialakítását csak a legvégső esetben tartották megengedhetőnek. Vö.: Varga, 1940–1941. 124-125. skk. p.; Schneider, 1961. 26–31. p. 32. §A beérkez ő iratokat tartalmazó sorozatok és a nyugták sorozatai feltehetőleg nem kezdődtek korábban, mint azon határozatok és számadások sorozata, amelyhez ezek a dokumentumok tartoznak. Nem ajánlatos tehát önálló sorozatban egyesíteni a korábbi keltezésű dokumentumokat, hanem vagy egyenként le kell írni vagy csomókba kell rendezni őket Ez az állítás tulajdonképpen nem is igényel magyarázatot. A beérkező iratok a határozatok mellékletei, a nyugták a számadások mellékletei. Világos, hogy a mellékletek nem keletkezhettek előbb, mint a jegyzőkönyvek, amelyekhez tartoznak. Ugyanakkor azonban figyeljünk a szabály megfogalmazása során múlt időben használt kifejezésre: nem kezdődtek – és nem jelenid őben: nem kezdődnek –, mert nagyon is könnyen megtörténhet, hogy a határozatokat 132
