Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

II. A magyar nemzeti mozgalom és viszonya az ország más ajkú népeihez

ség, így a nemesi adómentesség megszüntetését, vagyis a közterheknek valóban közös, ki-ki által vagyonához és jövedelméhez igazodó mértékű viselését tűzték ki célul. A megyék szükségleteit szolgáló - a törvényhatóságok egész sorában a hadi, azaz állami adónál nagyobb összegű - háziadó alá már a legközelebbi országgyűlésen akarták az adómentes nemességet vonni, a hadiadó rendszeres fizetését pedig attól kezdve szántékoztak vállaltatni vele, amikortól annak hovafordításáról a kormányzat felelősség mellett ad a nemzetnek számot. Egyenlő teherelosztást igénylő koncepciójukban helyet kapott a jobbágyság megszabadításának óhaja a katonatartás és beszállásolás kötelezettsége alól, valamint az olyan nemesi privilégiumok eltörlésének kívánalma, mint például a belföldi vámmentesség, a közmunkamentesség vagy a regálejog. A liberálisok szerint az ember egyéni szabadságával az egyén képességei és tehetsége kibontakoztatásának és hasznosításának semmiféle olyan korlátozása, továbbá semmiféle olyan személyi függés, amelyet születési jog, pontosabban jogtalanság szentesít, vagy amelyet erőszak tart fenn, nem fér össze. Ezért küzdöttek a nemesség, továbbá a városi kiváltságoltak közhivatalviselési monopóliuma ellen, valamint az olyan igazságszolgáltatási rendszer megteremtéséért, amelyből a feudális osztálybíráskodás minden eleme - így az úriszék is - száműzve van, amely azonos bűntettek elkövetőit - az embereket teljesen egyenlőeknek tekintve - azonos büntetéssel sújtja, amelyben egyazon, mégpedig az esküdtszék formájában az államhatalomtól független és pártatlan bírói fórumok ítélnek bármilyen származású vádlottak felett, és amelyben az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elkülönül. Ugyanezen elvi alapon kívánták a cenzúrát nem ismerő, a gondolatközlés jogát kifejező sajtószabadságot, és fordultak szembe az egyén tevékenységének szabadságát csorbító - egyúttal a gazdasági életet béklyózó - olyan privilégiumokkal, mint a csak meghatározott csoportok javát szolgáló céhmonopólium vagy a törvényhatóságok joga az árak és bérek megszabására. És végül: ezért kívánták a katolikusok és a különféle hitfelekezetek vallásszabadságának mértéke közt fennálló különbségeket - a protestánsok vallási jogainak bővítésével kezdve előbb csökkenteni, majd teljesen megszüntetni. Ám a liberális szemléletben az olyan személyi szabadságjogok is osztályhovatartozástól függetlenül illetik meg a mindenféle személyi függéstől megszabaduló egyént, amelyek a politikai jogok kategóriájába tartoznak, és amelyek - legalábbis bizonyos vagyoni, jövedelmi vagy képzettségi kvalifikáció megléte esetén - feljogosítják őt arra, hogy - kellő intézményrendszer kereteiben - másokkal mindenben egyező módon és formában szólhasson bele a társadalmi közösség életét szabályozó törvények meghozatalába. A reformellenzék már a negyvenes évek elején sem rejtette véka ala hogy célja előbb a megyékben vonni be az örökváltságot kötő helységek képviselőit és az értelmiségiek nem-nemes, honoráciornak