Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

egykorú kapcsolatinak és magatartásának dokumentumai is, amelyre egyébként még Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István és Metternich (Szent István Akadémia Értesítője, 1925.). Az akadémiai beszédet 1. Viszotánál, valamint németül Széchenyi Stephan: Akademischer Vortrag (Pressburg, 1843). A beszéd nyomán kitört sajtóháborúban, amely egyre inkább Széchenyi és Kossutn tollharca lett, liberális megnyilatkozások a Pesti Hírlapban: (Pulszky Ferenc): Magyar Tudós Társaság XI. nyilvános közgyűlése Pesten november 27-én (1842. dec. 1.), (Pulszky Ferenc): Gróf Széchenyi István académiai beszéde körül (1843. jan. 1. és 5.) és ugyancsak Pulszky: Magyarország és Erdély (1843. jan. 1. és 12.), Wesselényi Miklós: Nyilatkozat (1842. dec. 18.), Vay Dániel: Tulhév miatt nem terjedt-e nemzetiségünk? (1843. febr. 2.), Zichy Hermann: Ne szakadozzunk! (1843. febr. 2), Záborszky Alajos: Gróf Széchenyi István és eddigi iratai (1843. márc. 2. és 19.), Pejachevich János: Akadémia és nemzetiség (1843. márc. 6.), Kossuth: Az uj év (1842. dec. 29.), Gróf Széchenyi István journalistai fellépése (1843. jan. 8.), Egy kis tájékoztatás (1843. jan. 12.), Kezdet kezdete (1843. jan. 26.), Igazolás és feleletek (1843. jan. 12.), Közvélemény (1843. febr. 2.), Polémia (1843. febr. 19.), Egy-két specialitás (1843. febr. 23.), Harmadik specialitás (1843. márc. 2.), Vieuxtemps Henrik (1843. márc. 9.), Három Széchenyi (1843. márc. 19.), Báró Wesselényi az adóról és a gyanúsítások (1843. máj. 7.), Szemle és értesítés (1843. máj. 14.) és Irány és elégtétel (1843. jún. 7.); említendő még: (Pulszky, FJ: Die ungarische Akadémia (Augsburger Allgemeine Zeitung, 1842, 347. sz.) ésSzontagh Gusztáv: Kelet népe (Jelenkor, 1843, 27. sz.). Széchenyi - egyre inkább Kossuth támadásába torkolló - megnyilatkozásai az akadémiai beszéd után: A magyar academia körül (Pest, 1842), a Jelenkorban: Wesselényi és Kossuth (1843. jan. 22., 26., 29., febr. 2., 5., 9., 12., 16., 19. sz.), Egy kis fővárosi pletyka (1843. márc. 2.), Nyilatkozat (1843. márc. 9.), Gyanúsítás (1843. márc. 19.), Vieuxtemps (márc. 30. és ápr. 9.), Egy álom (1843. máj. 7.), Mélyen számoló tanítványom (1842. máj. 1., 13., 18. és 25. sz.). Egyéb fontosabb - konzervatív - hozzászólások a vitához: Szálljunk magunkba (Világ, 42. dec. 14.), Kállay Ferenc: Felelet Kossuth Lajos urnák (Világ, 1843, 9. sz.), és ugyanő: Széchenyi István gróf beszéde és a Pesti Hírlap, Világ, 1842, 98. sz.), X. U.: Széchenyi gróf és Kossuth (Nemzeti Újság, 1843, 29. sz. és Gráf Széchenyi und die Magyaromanen (Satellit, 1843, 13-14.1.). A Jelenkor és Széchenyi megállapodására: a Jelenkor 1842. dec. 10-i és dec. 22-i számait. Széchenyi felajánlkozására Metternichnek, Viszota i. m. Széchenyi és a birodalom viszonyára Viszotán kívül: Török János (kiad.): Gróf Széchenyi István hagyományaiból, továbbá egykorú naplójegyzeteit és leveleit Lunkányi Jánoshoz. (Vö. Majláth Béla i. m.) 3. A konzervatívoknak az osztrák-magyar viszonyt illető - vagy e viszonyt is érintő felfogását tárgyaló önálló munkáik közül a fontosabbak: Somogyi Károly: A törvények iránti engedelmességről. . . (Buda, 1841), Dessewffy Aurél: X. Y. Z. könyv (Pest, 1841), Dessewffy Emil: Alföldi levelek . . . (Buda, 1842), ugyanő: Parlagi eszmék . . . (Pest, 1843) és Ueber Einiges, was uns und dringend Noth thut (Pest, 1843), Éliássy István: Hunnia a haladás korszakában (Eger, 1842), Jablanczy Ignác: Adatok átalakulási mozgalmaink első történetéhez ... (Pest, 1842), Lemberg Ferdinánd: Elfogulatlan nézetek . . . (Pozsony, 1843), továbbá két névtelenül megjelent munka: Patriotische Phantasien eines Ungars (Wien-Leipzig, 1843) és österreich und Ungarn (Leipzig, 1843), végül Asbóth János: Magyar conservativ politika (Bp., 1875). A hírlapi cikkek körül e tárgykörben és a konzervatív felfogásra vonatkozóan említésre méltók: Dessewffy József: A jelenlegi korszellem hazánkban (Hazánk, 1841, VII.), a Világban: Birtokarisocratia (1841. aug. 23.), Dessewffy Aurél: Megyék állása (1841. nov. 6.) és Megyei hatóság és törvényhozási jogok fenyítő eljárás körében (1841. nov. 27.), névtelenül: Haladás (1842. jan. 30. és febr. 3.), Nemzeti kép (1843. jan. 26.), Angol vélemény a magyar ügyekről (1843. márc. 2.), az Athenaeumban: Egy nem arisztokrata: Az arisztokratia (1841, I.), Emilffy Olivér: A népképviselő (1841. I.) és Kemenesy Márton: A népképviselő (1843, II.); a Nemzeti Újságban: Majláth János: Hazafiság, Nemzetiség (1843, 1. sz.), ugyanő: Gr. Dessewffy Aurél - vágtatási és conservativ elvek gyökér-különbsége (1843, 11. sz.), Emilffy Olivér: Egy kis taglalás és igénytelen javaslat (1843, 138., 141., 162. és 163. sz.), Baloghi László: Intelligentia (1843, 8. sz.), valamint Az arany-bulla s ellen forralt democratiai küzdelmek (1843, 36. sz.) és a Korunk ügyei (1842, 49-51., 61-62., 64., 90., 93. és 96. sz.) c. cikkeket. A konzervatívok gazdaságpolitikai nézeteire a fentieken kívül még névtelentől: Fiumei kikötő (Bp., 1842), Császár Ferenc: A fiumei kikötő . .. (Pest, 1842), Orosz József: Javallatok (Pozsony, 1842), Jablanczy: Nemzetiségi és vámszövetségi viszonyok (Jelenkor, 1842. dec. 3. és 1.), Majláth János: Vasutak, vámok, Fiume ... (Nemzeti Újság, 1843, 46. és 49. sz.), a Világban a Nemzetiség és német vámszövetség (1842. jan. 30.) és a Vámszövetség és nemzetiségi kérdés c. cikkeket.