Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)
Források és irodalom
b) LEVÉLTÁRI FORRÁSOK A levéltári jellegű, a birodalmi kormányzatnak az adott időben Magyarország irányában folytatott politikájára, koncepcióváltására, valamint a magyarországi politikai áramlatokról szerzett információra vonatkozó, ausztriai források közül az alábbiakat volt módja a szerzőnek tanulmányozni: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv vonatkozó évkörű anyagának a Staatskanzlei (Ministerium des Äussern) irategyütteséhez tartozó Politisches Archiv-ból az Allgemenines, a Geheimakten és a Varia Generalia, az Interiora-ból a Korrespondenz és a Personalien (Metternich), a Provinzen (Ungarn)-ból a Comitialia és a Korrespondenz mit der verschiedenen ungarischen Stellen, az Informationsbüro-bó\ a Note an die Polizeihof stelle, Noten von der ungarischen Hofkanzlei, Notenwechsel mit der Polizeihofstelle és Korrespondenz dmű állagok, valamint a Vorträge című irategyüttes. Ugyanezen levéltár Kabinett sarchiv-\íbó\ a szóban forgó kérdéskört érintően számtalan adatot szolgáltattak a Protokolle und Indices des Kabinettskanzlei, a Kabinettskanzleiakten, a Geheimakten, a Minister Kobwrat-Akten, a Staatskonferenz-Protokolle, az Akten der Staatskonferenz, az Akten der Separatkonferenz, a Staatsratakten, valamint a Zentralin formát ions-Protokolle (Ungarisch-Siebenbürgische Akten) elnevezésű együttesek. Részben a fenti témakörre, részben azonban a magyar kormányszervek és főtisztségviselők elgondolásaira és poütikájára nézve különösen értékes fonásokat jelentenek a Magyar Országos Levéltárban a Magyar Királyi Kancelláriának Acta Praesedialia, Acta Generalia, Acta Miscellanea, Acta Secretiora, valamint Elnöki Iktatlan iratok elnevezésű fondjai, a Regnicolaris Levéltár Archívum palatinale secretum archiducis Josephi című fondjának az Epistolae officiosa, a Politiam et internam regni Hungáriáé securitatem spectantia és a Praesidialia elnevezésű állagai; ugyanezen levéltár Általános iratok c. fondjának Locumtenentialia, Politica és Secreta nevű állagai, valamint a Takács Sándor hagyatéka címet viselő másolatgyűjtemény. A überaus ellenzék tevékenységére és politikai gondolkodásmódjára kellő kritika mellett becses forrásként használható a Kancellária iratanyagához tartozó Informations-Protokolle der ungarischsiebenbürgischen Section című - sokszorosított jegyzőkönyveket tartalmazó - fond. A törvényhatósági (megyei) határozatok csoportosításához, statisztikai karakterizálásához alapul szolgáltak a megyegyűlési jegyzőkönyveknek a Magyar Országos Levéltárban őrzött mikrofümmásolatai; mivel azonban a jelölt helyen több megye (Bács, Torontál, Temes, Bereg, Ugocsa) jegyzőkönyveinek reprodukciói nem találhatók meg, a hiányt részint a korabeli sajtóból, részint a Helytartótanács Levéltára Departamentum revisionis protocollorum comitatensium című fondjából vett adatokkal pótoltuk, esetenként azonban családi levéltárak missiüs-anyagát is felhasználtuk hozzá. Egyébként a megyékben folyó politikai harcok áttekintéséhez a nádori levéltárnak már említett Locumentatiale állagán kívül értékes fonás még a Helytartótanács Departamentum politicum comitatuum fondja is. Liberális és konzervatív nézetek általában politikai magatartások megismeréséhez alig nélkülözhetők az egykorú magánleveleknek az utókorra maradt darabjai; üyenek az Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak, valamint személyi gyűjtemények zömében találhatók. Tartalmüag fontosabb, jelen munkához is használt nagyobb számú missilist mindenekelőtt a Bánó, a Bakóczy, a Bezerédy (ménfői), a Csáky (központi), a Forgón, a Károlyi, a Keglevich (egreskátai), a Klobusiczky, a Lónyay, a Nádasdy (nádasladányi), a Szabó (bártfai), a Szathmáry-Király és a Teleki (gyömrői) családok levéltárai, valamint a Pulszky- és Tasner /In/űZ-gyűjtemények hagyományoztak ránk. Valamennyinél értékesebb és gazdagabb azonban Wesselényi levelezésének mikrofilm-gyűjteménye az Országos Levéltár filmtárában, amely nemcsak a Wesselényi által írt, hanem a neki címzett levelek összességét is tartalmazza, küldőik közt pedig a kor csaknem valamennyi nevesebb személyisége, így a liberális közjogi gondolkodást befolyásoló Deák is, megtalálható. Külpolitikai jellegű forrásokként gyümölcsöztette e munka a Dessewffy (Acta Publica), a Keglevich (Publico-politica), a Majláth, a Mérey és a Széchenyi (Lunkányi hagyaték) családok levéltárait. E vonatkozásban is különösen három gyűjtemény emelendő ki fontossága és adatgazdagsága miatt. Az első Kossuth Lajos iratainak időrendi része, amelynek főként levelezésanyaga becses, mert a tárgyalt esztendők neves politikusainak egész sorától (Deák, Wesselényi, Lónyay Gábor, Kazinczy Gábor stb.) őrzött meg leveleket számunkra, és itt találhatók többek közt Nagy Károlynak, gr. Haller Ferencnek, Paulovic-nak e munkában is idézett megnyilatkozásai. A másik a Pesti Hírlap szerkesztésével kapcsolatos iratok, amelyek részint a cenzúra működésébe engednek bepillantást, részint a megyei életet és gondolkodást helyezik éles megvilágításba. A harmadik a Deák Ferenccel kapcsolatos iratok, mert köztük vannak Deáknak a pánszlávizmusról, valamint az osztrák-magyar áUamszövetség szüksége'aágwííL*allott nézeteit rögzítő dokumentumok is.
