Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

névtelenül: Közlekedés (1841. aug. 11.) és Nehézségek (1842. márc. 17.), Kossuth tollából. Utak (1841, 46. sz.), Közmunkák (1841, 47. sz.), Közlekedés (1841, 64. sz.), Vasút (1842, 175. sz.), Fiume (1842, 190. sz.), Duna és Fiume (1842, 194. sz.), Fiumei vasút (1842, 201. sz. és 1843, 278. sz.), Útrendszer (1843, 252. és 269. sz.) és Fiumei javaslatok (1843, 239. sz.). A magyar ipar fejlesztésének problémáira: Horváth Mihály: Ipar és kereskedés (Athenaeum, 1840, I.), Kossuth: Műipar (Pesti Hírlap, 1841. febr. 20. és máj. 5.) és a műipar akadályai és ellenszerek (uo. 1843. okt. 22. és 29.), Trefort Ágoston: A városok ügye saz ipar (uo. 1842. okt. 26.), Mannó Alajos: Iparügy (Magyar Gazda, 1842, 101. sz.) és Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848 (Bp., 1951.). Vámpolitikai kérdésekre a I. alatt megadott irodalmon kívül 1. [Nagy Károly]: Daguerreotyp (Pozsony, 1840), Hegedűs Lóránd: Kossuth Lajos vámpolitikája (Navratil-Emlékkönyv, Bp., 1935), Kosáry Domokos: Kossuth harca a feudális és gyarmati elnyomás ellen (Kossuth Emlékkönyv, Bp., 1948.); e probléma-körrel kapcsolatosan Somogyira Rácz István: A szabadelvüség vándor apostola (Acta Universitatis Debreceniensis . . . 3/1, 1956); az egykorú legfontosabb liberális megnyilatkozások a Pesti Hírlapban Kossuthtól: Vámszövetség (1842. jan. 20., 23. és febr. 6.) Vámszövetségi érdekek (1842. jan. 27.), Nemzetiség és kereskedési szövetkezés (1842. máj. 14.), Nemzetgazdasági combinatiok (1842. aug. 26.), Statusgazdasági tájékozás (1842. aug. 28.), Vámszövetségi kacsintgatások (1842. szept. 15.), Vámszövetségi kilátások (1842. szept. 18.), A nemzeti kereskedésről (1843. dec. 9.) és Még két ellenvetés (1842. dec. 13.), Pejacsevich Jánostól: Ipar és vámviszonyok (1842. jan. 16.) és Vámszabályozási elvek (1842. jan. 15.), Pulszky Ferenctől: Csatlakozás a vámszövetséghez (1842. márc. 7.), Trefort Ágostontól: Vámviszonyok (1842. febr. 24.), ugyancsak tőle: Die ungarischen Zollverháltnisse, und dr. Wildners Flugschriften (Vierteljahrschrift aus und für Ungarn, Leipzig, 1843. II.). Az ellenzék nem autarkiás vámpolitikájára 1. Szabad György felszólalását a Vita Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről c. kötetben (Értekezések a történeti tudományok köréből, Uj sorozat, 55. k.). 2. A rendkívül gazdag Széchenyi irodalomból az 1840-es évek elejének Széchenyijét, eszmerendszerét és Kossuth-ellenes harcát tárgyazó legfontosabb feldolgozások: Fáy András: Gróf Széchenyi István Pestmegyei működése (Budapesti Szemle, 15. sz. 1862.), Viszota Gyula: Széchenyi István politikája 1842-45-ben (Budapesti Szemle, 198-200. sz. 1925.), Barta István: István Széchenyi (Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 1960, 7. tom. 1-2. sz.), Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása (Bp., 1972), Gaál Jenő: Gróf Széchenyi István nemzeti politikája és jövőnk (Bp., 1903), Mátyás Antal: Széchenyi közgazdasági nézetei (Társadalmi Szemk, 1954, 10. sz.), Gergely András- Veliky János: A politikai közvélemény fogalma Magyarországon a XIX. század közepén (Acta Universitatis Debreceniensis... Series Historica, 18. sz. 1974), Ferenczi Zoltán: Széchenyi és Kossuth irói harca 1841-1843 (Uj Magyar Szemle, 1900), Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája (Károlyi Árpád-Emlékkönyv, 1933), Balás-Piry Elemér: A Széchenyi-Kossuth ellentét hírlapi vitájuk tükrében (Kolozsvár, 1943) és Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája (Bp., 1977), valamint az éveken át tartó sajtóháború teljes anyagát, továbbá Széchenyi politikai nézeteinek és lépéseinek egyéb - korábban kiadatlan dokumentumait is tartalmazó mű: Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapírói vitája Kossuth Lajossal 1841-1848, I —II- (Bp., 1927-1940.), amelyet a hírlapi cikkek közreadásával Zichy Antal előzött meg (Gróf Széchenyi István hírlapi cikkei I—II., Bp., 1893-1894). Széchenyinek szinte minden gondolatára, elhatározására, ingadozásaira bőségesen találhatók adatok naplóiban (kiadta Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói, V. 1836-1843, Bp., 1937), valamint leveleiben, amelyeknek legnagyobb szabású gyűjteményét Majláth Béla rendezte sajtó alá (Gróf Széchenyi István levelei, III. (1840-1860, Bp., 1891). Kiegészítés Széchenyi levelezéséhez: Ferenczy Zoltán: Kiadatlan levelek gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós levelezéséből (Akadémiai Értesítő, 1906), valamint Gróf Széchenyi István kiadatlan levele a nemzetiség kérdésről (Vasárnapi Újság, 1905, 861-862.1.). Széchenyi pártalapítási kísérleteire, valamint Batthyányhoz, de főleg Deákhoz fűződő viszonyára naplóin és levelein kívül 1. Fiáth Ferenc: Életem és élményeim I—II. (Bp., 1878), Széchenyi István és Deák ismeretlen levelei (Budapesti Szemle, 1902), Széchenyi és Deák (8 órai Újság. 1931, 14. sz.) és Szabad György: Deák Ferenc és a reformkori Széchenyi-Kossuth vita (Tanulmányok Deák Ferencről, Zalai Gyűjtemény, 5. sz. Zalaegerszeg, 1976). Lapalapítási szándékára 1. Széchenyi István gróf hátrahagyott irataiból (Vasárnapi Újság, 1876, 86. sz.); a Garat olvasható: Viszota Gyula: Garat (Bp., 1912), valamint az írói és hírlapírói vita ugyancsak általa szerkesztett - már említett - kiadásában Ez utóbbiban találhatók Széchenyi és Metternich