Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

1841), Protestantismus, Magyarismus, Slavismus (Leipzig, 1841); Protestantismus, Magyarismus, Slavismus. Als Antwort... (Leipzig, 1841), Zay viszontválasza: Protestantismus, Magyarismus, Slavismus von aller Menschen Freunde, nur der Finsterlinge Feinde (Leipzig, 1841), erre újabb válasz: .Csaplovics, J.: Slavismus und Pseudomagyarismus. . . (Leipzig, 1842), e vitához kapcsolódók: Szózat a szláv nyelv érdekében (Besztercebánya H. és d. n.), valamint Dessewffy Aurél cikke (Világ, 1841. nov. 10.) és az R. S. T. szignójú (Pesti Hirlap, 1841. dec. 8.), valamint a névtelen Olvassuk! c. cikk (Nemzeti Újság, 1842. aug. 23.). Magára az unióra és tervének az egyes egyházkerületek által történt fogadtatására: Kossuth levele Zayhoz 1841. febr. 21-én (Irodalomtörténeti Közlemények, 1910), Simkó Vilmos: Egyházi Unió (Pozsony, 1842), A Pesti Hirlap cikkei és közleményei közül 1. Kossuth: Egyházi konvent és unió (1841, 57. sz.), Unió (1841, 22. és 73. sz.), Radvány Miksa: Tiszta és erős akarat-tanusitás (1841, 66. sz.), Jancsovics Pál tudósítása az evangélikus bányakerület közgyűléséről (1841. szept. 11.), Bodon Ábrahám: A tiszai ág. hitv. egyházkerület gyűlése (1841. szept. 4.), Zay Károly: Nyilt levél a selmeci lyceum elleni vád ügyében (1841. dec. 25.), Olgyay Gáspár: Pozsonyból (1843. jan. 5.),; aláírás nélkül megjelent - a témára vonatkozó - fontosabb közlemények: Temesből (1841. márc. 3.), A magyarhoni két evang. felekezet gyakorlati tekintetbeni egybeolvadásáról (1841. ápr. 19.), Temesvárról (1841. máj. 26.), Vidéki hirek Eperjesről (1841. jún. 19.), Unió (1841. júl. 7.), Egyházkerületi dolgok (1841. aug. 21.), Ágostai hitvallású egyetemes convent (1841. szept. 11.), Az ágostai hitvallási bányavárosi superintendentia kerületi közgyűlésében (1841. szept. 18.), Egyházi dolgok (1842. máj. 5.), Rövid közlés (1842. júl. 17.), Egyházi dolgok (1842. júl. 21.), Kőszegi cikk a konventről (uo.), Visszapillantás nemzeti ügyben (1842. nov. 6.). A Jelenkor beszámolói közül érdekesebbek: Nógrádi papi gyűlés (1841. máj. 29.), Békési közlés (1841. jún. 23.), Egyházi gyűlés Abaujban (1841. jún. 26.),/ M.:Gömörbül (1841. júl. 17.), Unió és magyarosítás Trencsén megyében (1841. aug. 29.), Gere István: Előítéletek (1841. dec. 1.) és Az Ág. hitv. egyetemes egyházi gyűlés (1842 jul. 20.), A Mult és Jelen közléseiből említést érdemel: Az ágostai hitvallásnak konventjének határozata (1841, 77. sz.), Zólyom (1841, 73. sz.), Turóczi ág. hitv. esperesség közgyűlésére (1841, 78. sz.) és Magyar nyelv (1842, 59. és 70. sz.). A bányakerület vonatkozó tárgyú határozatáról beszámol a Sürgöny (1840. szept. 17.), eredményekről tájékoztat a Századunk (Nemzetesités a pestmegyei evang. esperesség némely szláv iskoláiban (1843. máj. 1.), és a Siebenbürger Bote (Ungarn - 1841. aug. 31.). Elvi jellegű fejtegetések, illetőleg megnyilatkozások az unió és a szlovákok magatartása tárgykörében a Társalkodóban: X. Y. Z.: Nézetek az ágostai vallástételt követő főtanodákban uralkodó szláv szellemről (1841, 7. sz.), Nemzeti nyelvünk egyházainkban (1842, 40. sz.), Szózat a pánszláv papokhoz (1842, 58. sz.), a Századunkban: A protestáns unió nehézségei (1841, 91. sz.). 5. A liberális nacionalizmusra vonatkozó legfontosabb források általában azonosak a II/1-4 alatt felsorolt - az asszimilációt és nyelvterjesztő törekvéseket tárgyazó - publikációk közül a liberális szerzőktől származókkal. A mérsékelt nacionalizmusra 1. a II/2 alatt megjelölt forrásokat. A szélsőséges nacionalizmus kérdéskörére 1. többek között. B.: ősiség és birhatlanság (Jelenkor, 1842. júl. 30. és aug. 6.), Varga Soma: Birtokképeség és még valami (Jelenkor, 1843. júl. 27.), Paláthy István: Magyarázat a birtokképesség ügyében (Jelenkor, 1843. aug. 3.), Varga Soma: Politikai jogok (Jelenkor, 1843. aug. 10.). A konzervatív nacionalizmusra: Dessewffy Aurél: Magyar nyelv és ellenzői (Üdvlelde, Pest, 184, Majlath, Johann: Angelegenheiten unserer Zeit, Patriotismus, Nationalitát (Transsilvania, 1843.), Szécsen Antal: Nemzetesitési törekvéseink és a szláv mozgalmak (Világ, 1843. jan. 7.), Ellentmondások (Budapesti Híradó, 1844. júl. 7.), főként pedig (Dessewffy Emil): Parlagi eszmék, igénytelen nézetek, szerénytelen terve . . . (Pest, 1843.). 6. A nacionalizmus következményeire, a magyarosítás visszahatására, valamint a magyarosító törekvések nyomán kirobbant sajtópolémiára a II/3-4 alatt a Zay működésével kapcsolatban megadott irodalmon kívül 1. még: Pulszky Ferenc: Életem és korom I. (Bp., 1879.), Egynyelvű ország (Világ, 1941. jan. 23.), Csaplovics, Johann: Über Ungarns Magyarisierung (Wien, 1841.), Bendegucz Gyula, Kolompos und Pista Kurtaforint (Leipzig, 1841.), Szontagh Gusztáv:Előleges kérelem Csaplovicshoz (Athenaeum, I.), Csaplovics János: Válasz Szontagh Gusztáv urnák (Századunk, 1841, 26. sz.), Szontagh Gusztáv: Felelet Csaplovicsnak oroszszázadi válaszára (Athenaeum, 1841,1.) és Csaplovicsiana (uo.), Stur, L.: Die Entnationalisierung der Slaven (Augsburger Allgemeine Zeitung, 1841, 256. sz. melléklet), Stur Lajos: Igazítása .. . (Társalkodó, 1841, 34. sz.), Tomka Kálmán: Stur Lajos urnák (Társalkodó, 1841, 42. sz.), Szatócs: Szatócs, Hlavacsek úrnak (Társalkodó, 1841, 54. sz.), Újhelyi Gábor: Turóci ág. hitv. esperesség közgyűlése (Pesti Hirlap, 184i. szept. 18.), Szózat a szláv nyelv érdekében (Besztercebánya, K. n.).