Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

Jozeffyék akciójára és visszhangjára a Pesti Hírlapban: Tót követek útban Bécs felé (1842. jun. 5.), Cáfolat (1842. jun. 19.), A tót küldöttség ügye a bányavárosi szuperintendentia közgyűlésén (1842. jul. 14.), Caleidoscop II. A tótok (1842. aug.4.), Kosztolányi Péter: harsból (1842. szept. 1.), A szláv mozgalmak uj stádiuma (1842. dec. 22.), Nyelvtusa (1843. febr. 5.); a Jelenkorban: Haladási tájékozódás (1842. jul. 2.) és Gömöri közgyűlés (1842. okt. S.);aMult és Jelenben: Magyar nyelv és Panslavismus (1842, 70. sz.); a Nemzetiben: Olvassuk! (1842. aug. 27.); névtelen cikk a Világban (184 2. jul. 16.); a Vierteljahrschrift aus und für Ungam-ban Henszlmann, E.: Recurs, welchen einige slovakische Seelsorger und Schullehrer ... in Wien eingerichtet (1843, II/l.), erre válasz: Recurs der Slaven in Ungarn an seine k. k. apostolische Majestät Ferdinand V. (Leipzig, 1843). A további magyar-szlovák sajtóvita fontosabb termékei: Békesy Pál: A nyelvbéke Magyarországon (Lőcse, 1843), (Stur, L): Die Beschwerden und Klagen der Slaven in Ungarn... (Leipzig, 1843), Beda, C: Vertheidigung der Deutschen und Slaven in Ungarn (Leipzig, 1843), Thun, Leo: Die Stellung der Slovaken in Ungarn (Prag, 1843), Lukács, M.: Der Sprachenkampf in Ungarn (Augsburger Allgemeine Zeitung, 1843, 134. melléklet), Stur, L'udevit: Der Sprachenkampf in Ungarn (Augsburger Allgemeine Zeitung, 1843, 166. sz. melléklet), Egy hazug közlemény az augsburgi Allgemeine Zeitungban (Társalkodó, 1844,14. sz.), Ungarische Wirren und Zerwürfnisse (Vierteljahrschrift aus und für Ungarn, 1843, I. 2. sz.), Lukács Móric: Néhány észrevétel a Virteljahrschrift bírálatát illetően (Athenaeum, 1843, I.), Lukács Móric: Néhány tény a nyelvi kényszert illetően . .. (Munkái, III. 1894.), Pulszky, F.: Die Sprachfrage in Ungarn (Ungarische Tabletten, Leipzig, 1844), Csaplovics, Johann: Paradoxen über das Staats- und Volksleben (Hermannstadt, 1845), Stur, L'udevit: Das neunzehnte Jahrhundert und der Magyarismus (Wien, 1845). 7. A horvát kérdésre, illetőleg a horvát mozgalomra általában 1. a későbbi feldolgozások közül: Miskolczy Gyula: A horvát-kérdés története és irományai a rendi állam korában I—II. (Bp., 1927-28.); Szegedy Rezső: Az illyrizmus és Gáj Lajos levelezése (Századok, 1912); Horvát, Josip: Politicka poviest Hravatske (Zagreb, 1936); Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. 1790-1848, I—II. (Bp., 1960) és uő.: Kelet-Európa története a XIX. század első felében (Bp., 1971); Niederhauser Emil: Nemzetek születése Kelet-Európában (Bp., 1976) és uő.: Forrongó félsziget. A Balkán a XIX-XX. században (Bp., 1972). Az Ulirizmus történetének egykorú áttekintése: Geschichte des Illyrismus, oder des südslavischen Antagonismus gegen die Magyaren (Leipzig, 1849). Az Ulirizmus ideológiájára: Die iiiirische Nationalität in ihren gegenwärtigen Neugestaltung (Luna, 1842, 67-68. sz.) és Kukuljevié, Ivan: Die Nationalität in Croatien und Slavonien (Luna, 1842, 77-78. sz.). A Horvátország, valamint a szlavón megyék és Magyarország közjogi viszonyáról folyó polémiára: Gyurikovics György: Verőtze, Szerem, Pozsega vármegyék . . . (Tudományos Gyűjtemény, 1836, V.), Podhradczky József: Szlavóniáról, mint Magyarországnak alkotmányos részéről (Buda, 1837), Fejér, Georgius: Croatiae ac Slavoniae cum Regno Hungáriáé nexus et relationes (Buda, 1839), Gyurikovics György: Zágráb, Várasd, Körös szlavóniai megyék magyar országgyűlésem képviselési joga (Tudományos Gyűjtemény, 1841, X.) és ugyanilyen címmel névtelen szerzőtől (Századunk, 1842 . 70. sz.), Gyurikovics, Georgius: De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae I—II. (Pozsony, 1843-44.), Ismeretlen szerzőtől: Zágráb Magyar Országban (Pest, 1843.), Horvát, Stephan: Über Croatien als eine durch Unterjochung erworbene ungarische Provinz und des Königreichs Ungarn wirklichen Theil (Leipzig, 1844), az e munkára horvát részről névtelenül adott válaszok közül 1. Ob Croatien von Ungarn erobert und unterjocht worden? (H. és i. nélkül), valamint Das Verhältniss Croatiens zu Ungarn (Leipzig, 1846.), Lakatos György: A magyar nemzet eredeti hona... (Pest, 1844.), K. F.: Pozsega, Verőcze és Szerem megyék nem Szlavónia megyéi... (Pesti Hírlap, 1846. febr. 10-13. sz.), Gyurikovics, Georgius: IUustratio eritica... (Pest, 1847.), e munka horvát bírálata: Responsa ad vastum illud .. . (Zagreb, 1847.) Egykorú magyar vélemények az ulirizmus ideológiájáról: A zágrábi újság valótlan álütásai (Századunk, 1940, 9. és 11. sz.), Fonod János: Volt-e hajdan, és van-e vagy lehet-e mai illír nyelvés nemzet? (Századunk, 1840, 72-73. sz.), Fejér György: Igaz-e, hogy a horvát népnyelv valóságos illir nép és nyelv? (Tudományos Gyűjtemény, 1840, VII. sz.) Fontosabb egykorú beszámolók a horvát és szlavón megyegyülésekről Szeremre: Budapesti Híradó (1841. szept. 15.) Pesti Hírlap (1842. szept. 25. és 1844. márc. 7.), Jelenkor (1842. okt. 8.), Világ (1842. nov. 16.); Varasdra: Pesti Hírlap (1841. nov. 27., 1842. márc. 3., máj. 19., szep. 15., dec. 22. és 1843. márc. 2.), Világ (1842. jan. 5., márc. 9., máj. 19., szept. 10., 1843. júl. 22., okt. 18. és nov. 22.). Jelenkor (1843. márc. 16.); Verőcére: Jelenkor (1841. máj. 12., 1842. szept. 10., 1843.