Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)

VIII. Habsburg Ottó magyar állampolgársága

57 de ez nem vezetett az állampolgárság megszűnéséhez, hanem ettől kezdve közönsé­ges állampolgársági köteléket jelentett. Az említett időponttól kezdve a kérdés az ak­kor hatályban lévő 1879. évi állampolgársági törvény alapján ítélendő meg. E törvény értelmében Károly csak elbocsátás, tízévi távoliét vagy az állampolgársági kötelékből való kizárás jogcímén veszthette el állampolgárságát. Elbocsátás és kizárás nem történt. A távoliét, mint jogcím csak akkor kerülhetett volna alkalmazásra, ha a magyar kor­mány tudta és akarata nélkül távozott volna az országból, de „1921 novemberében tilta­kozása ellenére a magyar kormány kívánságára hagyta el az országot", ezzel a „távoliét határideje meg sem nyílt, de a tényleges távoliét még egy évig sem tartott". Kovács Ist­ván azt is megemlíti, hogy a trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései sem érintették őt. Jogilag „kellően megalapozott az az álláspont, hogy koronázásától kezdve, 1922. április 1-jén bekövetkezett haláláig magyar állampolgár volt. Végezetül Kovács István megállapította, hogy „Habsburg Ottó leszármazás útján magyar állampolgársá­got szerzett. Ezt az állampolgárságát mai napig is megtartotta." Az irat jelzete: MNL OL XlX-J-l-j-1963-Ausztria-005990. (27. d.) - Eredeti, géppel írt, pe­cséttel és aláírással ellátott levél. 111. Rudolf Kirchschläger az osztrák külügyminisztérium külügyi főtitkárhelyettesének kérése a Habsburg-család tagjainak magyar állampolgárságával kapcsolatos 1925. évi Nemzetgyűlési Irományok kivonatainak megküldésére Bécs, 1965. június 10. Az osztrák kérésnek megfelelően a magyar Külügyminisztérium áttekintette a magyar nemzetgyűlés 1945 előtti törvényeinek a Habsburg-család tagjaira vonatkozó jogszabá­lyait, amelyben csak azoknak biztosította az állampolgárságot, akiknek Magyarország területén községi illetőségű területük volt. A Habsburg főhercegek csak visszahonosí- tás után nyerhették vissza a magyar állampolgárságukat. Felsőházi tagságot csak azok a családtagok kaphattak, akik Magyarország területén földbirtokkal rendelkeztek. Az irat jelzete: MNL OL XlX-]-l-k-1965-Ausztria-5401-l. (11. d.) - Eredeti, géppel írt levél. 112. Rudolf Kirchschläger külügyi főtitkárhelyettes levele Bruno Kreisky szövetségi miniszter kéréséről Bécs, 1965. szeptember 23. Bruno Kreisky azt a bizalmas információt kapta, hogy a magyar állam 1938-ig kifizette a csepeli királyi koronabirtok jövedelmét Habsburg Ottónak, mint királyi hercegnek és trónörökösnek. A levél írója az iránt érdeklődik, hogy ezek az információk megfelel- nek-e a tényeknek. Az irat jelzete: MNL OL XIX-J-l-j-1965-Ausztria-004501/l. (27. d.) - Eredeti, géppel írt levél. 113. Feljegyzés a Magyar Országos Levéltár adatai alapján a Habsburg családnak a II. világháború előtt kifizetett összegekről Budapest, 1965. október 1. A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának vezetője levelében jelzi, hogy me­lyek a vonatkozó iratok, s kéri, hogy a minisztérium képviselője nézze át a vonatkozó iratokat. A dokumentumokat átvizsgáló Kiss Sándor megállapítása szerint havi 10 000 dollárt utaltak át (valójában évi 40 ezret). Az átutalt összegeket Zita királynéhoz, mint haszonélvezeti joggal rendelkező személyhez juttatták el még Ottó nagykorúsága után is, tehát Habsburg Ottó neve nem szerepel a vonatkozó iratokon Az irat jelzete: MNL OL XIX-]-l-j-1965-Ausztria-IV. 37-4501/1-4. (27. d.). - Eredeti, gép­pel írt, kézírással kiegészített levél. Habsburg Ottó magyar állampolgásága

Next

/
Oldalképek
Tartalom