Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
Bevezető
12 BEVEZETŐ >-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------< Ap or Gábor követnek Rómába és Bakách-Bessenyey György berni követnek. A táviratban lévő felhívás arra szólította fel a magyar kormányt, azonnal lépjen kapcsolatba az amerikaiakkal és az angolokkal. Ha „elfogadja ajánlatukat a feltétel nélküli megadásra, és együttműködik a szövetséges erőkkel a németek ellen, Magyarország még megmenekülhet a kommunista uralomtól". E felhívásnak ekkor már nem volt realitása, hiszen Horthyék elkéstek, a háborúból való kilépést is előkészítetlenül, dilettáns módon jelentették be, így a hatalmat rövid időre a nyilasok vehették át. Habsburg Ottó háború alatt követett céljainak többsége - így osztrák emigráns kormány felállítása, osztrák emigránsok „baráti osztrákként" való elismerése, a tiroli határ nyelvhatárok szerinti korrekciója, Magyarország átlépése a szövetségesek oldalára, az ország határainak a nyelvhatárok menti kialakítása, szudétanémetek kiűzésének megakadályozása Csehszlovákiából, kéthatalmi (angol, amerikai) megszállási övezet elfogadtatása Ausztriában - meghiúsult, legfontosabb törekvése, azaz Ausztria ismételt megjelenése a térképen, azonban megvalósult. Az 1943. november 1-jei moszkvai nyilatkozat elismerte az ország létét, más kérdés, hogy a háború végén ez együtt járt az ország háborús felelősségének kinyilvánításával és négyhatalmi megszállásával. A háborútól 1956-ig Habsburg Ottó 1944. november 3-án visszaérkezett Európába, Lisszabonba, s 1944 novemberétől 1954 májusáig Párizsban, illetve Clairefontaine-ben élt. Ausztria nem hálálta meg küzdelmét az ország függetlenségéért, pedig azt is bejelentette, hogy „feloszlatta a monarchista osztrák felszabadító bizottságot, s együttműködik az osztrák földalatti mozgalommal." (65.) Az MTI híre szerint a háború után, 1945 novemberében Habsburg Ottót titokban beengedték Ausztria francia megszállási övezetébe.21 (Valójában már júniustól Tirolban volt.) Miután az osztrák kormány tudomására jutott, hogy Habsburg Ottó Tirolba érkezett, elhatározta, hogy „a Habsburg család tagjainak száműzetéséről szóló 1919. április 3-ai törvényt alkalmazza". A szocialista Karl Renner kancellár kijelentette, „nem tudja megérteni, hogyan léphette át Habsburg Ottó és fivére a szigorú ellenőrzési rendszabályok mellett Vorarlberg határát, és hogyan tartózkodhatott Innsbruckban anélkül, hogy a hatóságok letartóztatták és kiutasításáig fogságban tartották volna. Hozzátette, egyetlen józan osztrák sem álmodhatik az osztrák császárság visszaállításáról".22 Az angol rádió november 19-ei jelentése szerint Ottó visszautazott Párizsba. (Ez szintén nem felelt meg a valóságnak, mert csak január 21-én hagyta el az országot.) 1946. január végén az osztrák és a nemzetközi sajtóban egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy Habsburg Ottó két öccse, Károly és Róbert Tirolban tartózkodik, illetve Habsburg Ottó Lichtensteinben. (66-68.) Az éles megnyilvánulások után - svájci hírekre reagálva - február 4-én az osztrák belügyminisztérium végérvényesen kijelentette, hogy „sem Ottó, sem a Habsburg család más tagja nincs jelenleg Ausztriában".23 Mint látni fogjuk, Ausztriában, a későbbiekben is komoly belpolitikai összecsapásokhoz vezetett Habsburg Ottó megítélése és beengedése az országba. A szovjet felügyelet alatt működő magyar kormány sem látta szívesen. Amikor Habsburg Miksa, IV. Károly testvére, saját és fiai részére kérte magyar útlevelük megújítását a genfi konzulátuson, illetve a berni követségen keresztül a Külügyminisztériumtól, a kisgazdapárti 21 MNL OL XXVI-A-14 - MTI Híranyag. 1945. november 17. 22 MNL OL XXVI-A-14 - MTI Híranyag. 1945. november 18. 23 MNL OL XXVI-A-14 - MTI Híranyag. 1946. február 4.
