A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
A BEKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE 267 mindegyik képzett humanista volt, akik ismerték a korban újjáéledt antik uralkodóeszmény jellemzőit. Brodarics, Verancsics, Frangepán pedig egyházi pályán kezdték meg karrierjüket, természetes módon erős lojalitással bírtak a Pápaság irányában, így jól ismerhették a keresztény királytükrök által propagált iustus et pius uralkodó eszményét. 1527 márciusában érkezett János udvarába a Ferdinándtól elpártolt Brodarics István, aki ezt követően 1539-ben bekövetkezett haláláig János kiemelkedő diplomatája volt, aki főként a Pápaság, a Habsburgok és más nyugati országok felé képviselte királyát.87 Harc királysága elfogadtatásáért János király még 1526 őszén követeket indított a fontosabb európai udvarokba, Habsburg Máriához és Ferdinándhoz és az oszmán Portára is azzal a céllal, hogy magyar királyságát elfogadtassa. 1526 novemberében Jozefícs Ferenc zenggi püspököt küldte előbb Velencébe, majd onnan a Pápához és a francia királyhoz. Jozefícs a Signoria előtt december közepén latin nyelvű beszédben adta elő a mohácsi csatavesztés okait és Szapolyai királlyá választásának történetét, és a további jó kapcsolat fenntartását kérte a városállamtól. Egyúttal az új magyar király személyéről - akit még erdélyi vajdaként említett - elmondta, hogy 36 éves, felesége nem volt még, és olyan ember, aki a néhai felséges Mátyás királyt akarja követni tetteiben.88 Az ilyen, Hunyadi (I.) Mátyás oszmánellenes hőstetteire való hivatkozásra egyelőre meglehetősen kevés nyomot találtunk a forrásokban, különösképpen a külföldi propagandában. Jozefícs azonban feltételezhetően több uralkodó és a Pápa színe előtt is emlékeztetett az oszmánok ellen sok hadisikert arató Mátyásra, mint követendő példára, de nem biztos, hogy ezzel éppen Velencében kellett volna próbálkoznia, mert a városállamnak több összetűzése volt Mátyással a dalmát területek fölötti uralom kérdésében.89 Andrea Gritti velencei dózse (1523-1538) mégis jó szívvel fogadta a követséget és további barátságáról biztosította János királyt, de egyúttal azt is tudtára adta, hogy Habsburg Ferdinánddal szemben a legjobb, ha a fényességes szultánnál keres védelmet.90 Jozefícs Velencéből folytatta útját Rómába a Pápához és ott királyát és annak nevében egész Magyarországot annak kegyeibe oldalán a legnagyobb teljesítménye a szultánnal létrehozott szövetségi szerződés, amelynek tárgyalásai 1527. dec. 22.-1528. febr. 29. között folytak Konstantinápolyban. 1536-ban átállt Ferdinándhoz. 1539-ben beárulta a Portán a váradi békepaktumot. Urban Waelaw: Hieronim (Jaroslaw) Laski. In: Polski Slownik Biograficzny XVIII. Wrodaw-Warsawa-Kraków 1973. 225.; Barta Gábor: Bevezetés. In: Két tárgyalás Sztambulban. Bp. 1996 (Régi Magyar Könyvtár Források 5.) 41-45. 87 Brodarics István/Stjepan Brodaric (1480k.-1539) Padovában tanult, humanista, 1526-ban II. Lajos kancellárja, 1527-től I. János király tanácsosa, 1537-től váci püspök, diplomata. Kujáni Gábor: Brodarics István szereplése János király oldalán. Századok 48. (1914) 34-51., 107-125.; 1. Oborni Teréz: Szapolyai (I.) János király diplomatája, Brodarics István. Turul 84. (2011) 1. 21-27. 88„Questo vayvoda Transilvano... non autó mai moier e homo qual vol seguir le operation di quondam serenissimo Re Matias...” Idézi: Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. I. Pest 1846. 312. 1. jegyz. 89 Teke Zsuzsa: Az itáliai államok és Mátyás. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv i. m. 245-276. 90 Barta G.: Bevezetés i. m. 21.
