A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
EGYHÁZ ELLENES KONCEPCIÓS PEREK MAGYARORSZÁGON (1946-1972) 857 1948 őszén tájékoztatta a kalocsai érseket, hogy egy összeesküvést készítenek elő. Grőszre, mint rangban őt követő főpapra bízta a szervezkedés vezetését. Anyagi támogatást a Vatikán mellett a különböző nyugati országok katolikus egyházai, szerzetesrendjei biztosítottak. A rendszer megváltozását az USA fegyveres beavatkozásától várták, akár egy újabb világháború árán is. A koncepció fő elemei mellett csak ráadást jelentettek a kémtevékenység, a szovjet katonák meggyilkolása, vagy a közvélemény előtt gyűlöletes feketézés és valutázás. A főperben az ítéletet 1951. június 28-án hirdették ki. Grősz József elsőrendű vádlottat 15 év börtönre, öt további vádlottat 8 és 14 év közötti börtön- büntetésre ítéltek, két vádlott ügyét más bíróságokhoz tették át.22 A tárgyalás helyszíne akárcsak két éve, a Mindszenty József esztergomi érsek elleni per alkalmával, a Markó utca 27. szám alatti II. emeleti esküdtszéki terem volt. A két monstre pert azonban nemcsak a helyszín, a tanácsvezető bíró és az államügyész személyének azonossága kapcsolta össze, de a Grősz József elleni eljárás lényegében a folytatása, egyúttal lezárása volt a Mindszenty-ügynek. A formai hasonlóságokon túlmenően tartalmi azonosságot is mutatnak a vádpontok a két esetben. A Mindszenty-per hét vádlottját négy vádpontban javasolta elmarasztalni Alapy Gyula államügyész (köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, hűtlenség, valuta-bűntett és üzérkedés), ugyanakkor a Grősz-per- ben szereplő kilenc vádlottal szemben 11 vádpontot hozott fel az államügyész (a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés - a szervezkedés vezetésének bűntette, illetve a szervezkedés támogatása, vagy abban aktív részvétel -, valuta-bűntett, külföldre szöktetés, népellenes bűntett - bűnpártolással és folytatólagosan is elkövetve -, kémkedés, árdrágító üzérkedés, fegyverrejtegetés, közokirat-hamisítás, gyilkosság, (többrendbeli) gyilkosságra felbuj- tás, a népek háború utáni békés együttélésének megbontására irányuló bűntette). A Grősz-per esetében az AVH nyomozói lényegesen szövevényesebb ügyet „tártak fel”, mint a Mindszenty-perben. Amíg 1949-ben Mindszenty Józsefet személyében tették felelőssé helytelennek ítélt politikai szándékaiért, addig 1951-ben Grősz Józsefen keresztül a katolikus papság reakciósnak tekintett részét ítélték el. A Grősz-perben bővült azoknak a köre is, akiket az üggyel kompromittálni akartak. Mindkét esetben az ellenség az Amerikai Egyesült Államok mellett a Vatikán, a katolikus egyház és az egykori tőkés, gyáros rétegek képviselői (Esterházy Pál, illetve Friedrich István és Payr Hugó), de a Grősz-perben teljesen új ellenségként jelent meg a szerzetesség (Endrédy Vendel zirci főapát, valamint Csellár István, Vezér Ferenc és pálos társaik). A Grősz-ügyben nemcsak a vádpontok száma nőtt, de azok súlya is. Várható volt a jóval szigorúbb ítélet. A Mindszenty-perben két életfogytiglani és 49 évnyi összbüntetést, a Grősz-perben három halálos ítélet mellett összesen 70 év börtönt szabtak ki a bíróságok. A nagy nyilvános pert követték a „holdudvarperek”. A koncepciós per olyan, mint amikor az ember köveket dobál az állóvízbe. Minden egyes kő csob22 A perre vonatkozó iratok fellelhetőek: ÁBTL 3.1.9. V-105752/1-5. és BFL XXV4.f. 001211/1951 (744/1990). Grősz József és társai.
