A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
858 SZABÓ CSABA banása után koncentrikus körök keletkeznek, amelyek egymást is metszik. Az első letartóztatások, kihallgatások után újabb és újabb nevek kerülnek a nyomozók elé, újabb letartóztatások következtek. Egy nagyobb per esetében akár néhány száz embert is kihallgathattak, többségüket le is tartóztatták. A főperben azonban csak néhány emberre volt szükség. A többieket sem lehetett elengedni, őket a mellékperekben ítélték el. A Grősz-ügy mellékperei 1952-re többségében lezárultak. Azonban sem az államvédelmi hatóság, sem pedig a bíróságok kapacitása nem merült ki a két tucat perben. A katolikusok elleni eljárásokkal párhuzamosan zajlottak más perek is, köztük nem egy éppen akkora, ha nem nagyobb körültekintéssel. A Mindszenty József és társai elleni pert követően még javában zajlottak a mellékperek, amikor sor került Rajk László és társai perére. Grősz József őrizetbe vételével csaknem egybeesett Kádár János és Kállai Gyula letartóztatása. A Grősz-ügy mellékpereivel egy időben zajlott a Kádár-per. Ugyanakkor újabb katolikusokat tartóztatott le az államvédelem és újabb perekre került sor: Vaszary Gábor és bencés diáktársainak kémkedési pere (1951. november - 1952. szeptember); Mécs László pere (1952. augusztus - október); Piaristák pere - Bulányi és társainak pere (1952. augusztus - december); a Veszprémi kispapok pere (1953. április); Bencés tanárok kémkedési pere (1953. nyara - 1954. tavasza); Tüli Alajos második pere (1953. szeptember); Pálos Antal pere (1955. február); Petruch Antal és jezsuita társainak pere (1955. augusztus - 1956. február). Fontos megjegyezni, hogy a katolikusok elleni eljárások intenzitásában a Sztálin halálát követő hazai politikai átrendeződés 1953-ban és Nagy Imre miniszterelnöksége sem hozott jelentős változást. Az 1956-os megtorló perek A katolikusok is részt vettek az 1956-os eseményekben. Mindszenty József ugyan csak négy napot töltött szabadon, mielőtt menedéket kapott az USA követségén, de intézkedései nyomán számos komoly következménnyel járó esemény is lezajlott, például az Állami Egyházügyi Hivatal épületének elfoglalása.23 Rádiószózata évtizedekig vitákat váltott ki. A Központi Szeminárium kis- papjai röplapokat készítettek és terjesztettek, forradalmárokat menekítettek.24 Az 1956-os forradalom és szabadságharcban tevékeny szerepet vállaló katolikusokkal szemben foganatosított megtorlásnak három iránya volt:25 1. A keresztény pártokban és mozgalmakban való részvétel miatti számonkérések. Eljárás indult a Keresztény Pártban, a Keresztény Demokrata 23 Mindszenty József 1956-os szerepéhez 1. Szabó Csaba: Mindszenty József szabadon töltött napjai 1956-ban. ÁVH - Politika - 1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. Szerk. Okváth Imre. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Bp., 2007. 223-234. 24 A katolikusok 1956-os helytállásához lásd: Magyar katolikus egyház 1956. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, 2007. Szerk.: Szabó Csaba. Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány, Új Ember, Bp., 2007. 25 Mikó Zsuzsanna: A magyar katolikusok elleni bírósági eljárások (1956-1963). In: Magyar katolikus egyház 1956. I. m. 143-162.
