A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
A TILDY-KORMANY POLITIKAJA 729 ból Magyarországnak az az érdeke, hogy minél nagyobb számú német hagyja el az országot, de „legalább azok, akik német nemzetiségűnek vallották magukat”. Rákosi Mátyás azt hangsúlyozta, hogy a szövetséges nagyhatalmak követelik a határozat végrehajtását. „A magyarországi németeket az amerikaiak fogják átvenni - mondotta a kommunista párt vezetője. Ok nem Auschwitzba mennek és nem gázkamrába. Felmerül a nemzetközi kérdés. Nagyon jól tudja, hogy a csehek spórolnak erre a tényre. Tekintet nélkül arra, hogy mi kitelepítjük a németeket, vagy sem, ők azért mégis átteszik magyar véreinket. Ez a kérdés nem a szlovákiai magyarság kérdésével függ össze, Csehszlovákiából is ... eltávolítják a németeket .....A határozatot úgy kell végrehajtani, ahogy ez a magyar nép ér dekeit legjobban szolgálja.” Tildy Zoltán miniszterelnök a vitát összefoglaló hozzászólásában kijelentette: a hazai németség többsége nem úgy viselkedett a magyar nemzettel szemben, mint az magyar állampolgároktól elvárható lett volna. A döntést a SZEB hozta, ezért a felelősség nem minket terhel. „Mi kaptunk egy döntést, amiben van egy terminológia, és ennek keretében minden intézkedést alkalmazni lehet.” Rákosi Mátyás indítványára névszerinti szavazás következett. (Érdemes megjegyezni, hogy a koalíciós években ez volt az egyetlen alkalom, hogy a minisztertanács ilyen módon hozott döntést. - I. L.) Tildy mint miniszterelnök nem vett részt a szavazáson. A jegyzőkönyv szerint Kovács Béla sem szavazott. A leadott 14 szavazatból kilenc igen és öt nem született, így elfogadták az előterjesztést. Az MKP tagok valamennyien igennel szavaztak, a két jelen lévő szociáldemokrata közül Ries István nemmel, Bán Antal igennel, a kisgazdák közül Dobi István, Antall József és Gordon Ferenc igennel, Bállá Antal, Bárányos Károly, Gyöngyösi János és Tombor Jenő nemmel szavazott. A parasztpárti Keresztúry Dezső igennel.24 1945. december 29-én jelent meg a 12 330/1945. M.E. sz. rendelet a magyarországi német lakosságnak Németországba történő áttelepítéséről.”25 A kitelepítésre kötelezettek megegyeztek a Nagy Imre-féle - korábban részletesen ismertetett - előterjesztésben foglaltakkal. A rendelet alapján a kitelepítésre kijelölt személyek vagyonát leltárba kellett venni és zárolni. A rendelet annak megállapítását, hogy a kitelepítésre kötelezettek milyen ingóságokat vihetnek magukkal, a végrehajtással megbízott belügyminiszterre bízta. Ez a rendelet lényegében összhangban volt a nemzetközi előírásokkal és a SZEB igényeivel, ugyanakkor nem fejezte ki a kormánynak (Miklós Béla, Tildy, Nagy Ferenc, Dinnyés Lajos vezette kormányok) a kollektív felelősség elvét hivatalosan is elutasító álláspontját, valamint a koalíciós és ellenzéki pártok - külön-külön vallott - felfogását erről a kérdésről. Nem véletlen, hogy a rendelet megjelenése 24 G. Vass István a „Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei. 1945. november 15-1946. február 4.’’című kötet Bevezetésében azt írja: „A végeredmény azt követően alakult ki, hogy három miniszter (Bán Antal, Gordon Ferenc és Keresztúry Dezső) eredetileg nemleges szavazatát végül igenre változtatta. Ha ez nem történt volna, akkor a minisztertanács 8:6 arányban elvetette volna az előterjesztést.” Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 64-65. 25 Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Bp., 1947. 131-132.
