A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
726 IZSÁK LAJOS tetésre jutott, hogy a múlt feltárását és megismerését illetően revideálnunk kell a legújabb kor magyar történelmét, s nem elég, ha a tankönyvekből „irtjuk ki a reakció mérges áfiumát”, fel kell hívni a figyelmet erre az új nemzedéknek, a tanároknak és az új törvényeket hozó képviselőknek is. A miniszterelnök expozéjából a reakció elleni harc fontosságát emelte ki, s azt, hogy minden vonalon hűnek kell maradni a demokrácia szelleméhez. A szomszédokat illetően csupán a romániai helyzetet említette, s azt kérte a kormánytól, hogy támogassa a Groza-kormány politikáját. Végül kiállt a „magyar népköztársaság” mint államforma megteremtése mellett. A képviselők felszólalásaira Tildy Zoltán a Nemzetgyűlés december 6-ai ülésén válaszolt. Mielőtt Tildy válasza elhangzott volna, az elnöklő Kossá István bejelentette, hogy Eckhardt Sándor és Bálint Sándor „a mai naptól kezdve a Demokrata Néppárt (DNP) tagjaiként kívánják törvényhozói munkájukat folytatni, mivel ennek a pártnak működését az Országos Nemzeti Bizottság még a községi választások előtt tudomásul vette és engedélyezte.”17 A Nemzet- gyűlés a bejelentést tudomásul vette, így a Tildy-kormány fellépésének kezdetén a DNP hivatalosan is belépett a parlamenti-politikai életbe. Tildy válaszában jóleső érzéssel vette tudomásul, hogy a képviselők a legfontosabb kérdésekben egyetértettek a kormány törekvéseivel, illetve programjában kitűzött célokkal. így a külpolitikai irányvonal tekintetében, a földreform következetes végrehajtásában és eredményeinek megvédésében, a reakció elleni harcban, s a gazdasági, pénzügyi és élelmezési problémák megoldásában. Határozottan viszont csak olyan kérdésekben foglalt állást, így pl. a szénbányák államosítása ügyében, amelyekben megvolt az előzetes koalíciós megegyezés. A honvédséget ért kritikát illetően csupán reményét fejezte ki, hogy „a honvédséget illetően minden hibáról, hamarosan mint a múlt hibáiról fogunk csak beszélni”, és a mezőgazdasági érdekképviselet létrehozására vonatkozóan sem volt hajlandó kormány nyilatkozatot tenni.18 A nemzetgyűlési vita végső fokon eredményes volt, a képviselők egyhangúan szavaztak bizalmat a Tildy-kormánynak és programjának. A kormánynak óriási nehézségekkel kellett megküzdenie: a rohamosan növekvő infláció, az általános áruhiány, az egyre inkább akadozó közellátás, a több mint 1 milliós megszálló szovjet hadsereg ellátása, a SZEB tetemes működési és ellátási költségei, jóvátételi szállítások, amelyek a lakosság minden rétegét érintették. A pártok gazdaságpolitikai elképzelései közül 1945 végén az MKP gazdasági programja került előtérbe. Ez abból indult ki, hogy a kormány - Tildy Vorosilovnak tett korábbi ígéretének megfelelően - a nemzetgazdaság és a lakosság minimális szükségleteinek kielégítése mellett mindenben eleget kíván tenni a fegyverszüneti szerződésben és az ebből folyó jóvátételi egyezményben vállalt kötelezettségének. Bár nem zárta ki külföldi kölcsön felvételét sem, ám amikor később napirendre került, igyekezett megakadályozni. Az MKP javaslata19 három alapvető kérdés megoldására épült: 1. az államháztartás viszonylagos egyensúlyának megteremtése és az infláció megfékezé17 Uo. 177. 18 Uo. 185-186. 19 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948.1. m.: 178-185.
