A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Búza János: Egy nagykőrösi nemes győri kapcsolatai a 17. század közepén
88 BÚZA JANOS bizonnyal Budáról vagy Pestről származott; teljesen azonban nürnbergi eredetét sem lehet kizárni, ebben az esetben Győrből hozott áru is lehetett. Szarka János feljegyzéseiről, esetleges üzleti könyvéről68 nincs tudomásunk, így Nagykőrös „városi háztartásának” korlátozott igényeiből következik az, hogy a textíliák forgalmáról csekély számú feljegyzés maradt ránk. A szolgáló asszonyt pénzbére mellett egy öltözet ruha illette meg évente; 1640-ben Szarka Jánostól vették meg69 a „Longis posztót,” az angliai70 eredetű - illetve az angliaihoz hasonló71 - termék vásárlásának helyére azonban nem történt utalás. Szarka János 1647-ben többször járt Győrben, volt rá példa, hogy az „ajándékba való késeket” magyar rendre hozatta vele a város; igen valószínű, hogy a „Vásállott ü kegyelme posztót, borsot, késeket f. 24 d. 43” összesítés egyik győri útját követően került az adókönyvbe.72 Többféle, török eredetű textíliával tért vissza Budáról 1650-ben, s mivel ekkor a jegyzőnek vette az árut, nemcsak a termékek nevét, hanem a mennyiségét73 is feltüntették: 1 vég aba 3 forint 20 dénár 2 vég [?] selyem zsinór 1 -„-20 8 sing sárga aba 2 00 1 vég gyolcs 2 40 Győri vásárlásai közé sorolható az az ismeretlen eredetű, nadrág és dolmány varratásához szükséges öt és fél rőf posztó, amelyet 1651-ben 8 forint 80 dénárért74 szerzett be a városnak; egységára kiszámítható, rőfje 1 forint 60 dénárba került. A textíliák sora azzal a perzsaszőnyeggel zárható, amelyet Szarka János 1656-ban, Pesten vett meg Nadányi Miklós nógrádi kapitány75 számára; mint 68 Országos szinten is erősen szűkösek az ilyen források, vö.: Szakály Ferenc. Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyve. Adalék a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén. Agrártörténeti Szemle 14. (1972) 356-386. 69 „Ruhaianak való Longis posztot hozattunk Szarka Janóstul 7 H2 talléron focit f. 10 d. 40.” Szk. 1640. 13. 70 A „pannus Lundisch (lindisch) = posztó, londoni” egyeztetésre 1. Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme i. m. 93., 163. A textilipar avatott művelője szerint a „Lundisch, Lindisch: London kikötőjében behajózott (közepes) posztó.” Endrei Walter. Patyolat és posztó. Bp. 1989. 230. 71 Erdélyben „...Slesiai közlondist ...” is vámoltak. Pap F: Kolozsvári i. m. 330/602. 72 Szk. 1647. 103. 73 Az adatokat magyar forintra számítottam át, az eredetiben 1 vég aba ára 2 tallér, az 1 vég gyolcsé pedig 1 V2 tallér. Szk. 1650. 191. 74 „Szarka Uramtul nadrágnak, dolmánynak való posztót 6-tod fél rőfet 5 V2 talléron.” Szk. 1651. 21. 75 Nadányi a hódoltsági viszonyokat igen jól ismerő, széles látókörű parancsnok volt. Búza J. \ Török kori állattartásunk i. m. 57. Szakály Ferenc. Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 232.
