A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
860 SZABÓ CSABA rendszer, ami kezdődik az iskolával és végig beletartozik minden, egészen a TIT-ig. [...]a klerikalizmus ellen harcolni kell még öt évig, és a vallásos világnézet ellen még két generáción át. ”:n A magyar kommunista párt egyházpolitikájában a propaganda, az „átne- velés, befolyásolás” mindig is nagy jelentőséggel bírt, de 1958-tól újfajta tartalommal gazdagodott és fontosabbá is vált. Az adminisztratív eljárások mellett hangsúlyosabb lett az ideológiai nevelés is. Az újdonság abban rejlik, hogy a pártállam és a különböző szervek a rendőrséggel és államvédelemmel egyetemben korábban szinte kizárólag a reakciósnak minősített egyházzal, az illegális szerzetesekkel, az illegális hitoktatókkal, a „földalatti egyházzal” foglalkoztak, azt akarták felszámolni. Az 1958-as párthatározat úgy értékelte a helyzetet, hogy a reakciós egyház elenyésző bázisát akár öt éven belül is fel lehet számolni. Ezért emelte ki hangsúlyos feladatként a vallásos tömeg átnevelését, mert úgy értékelték, ha azt sikerül az egyház irányába passzívvá formálni, akkor a reakciónak egyáltalán nem marad bázisa, a passzív emberek világnézetét pedig könnyebb lesz majd átalakítani. Lényeges változás, mert ugyan az állambiztonság jelentősége és nagyfokú önállósága sem csökkent, de az egyházpolitika irányításába egyre inkább beleszóltak a pártállam kulturális, propaganda szervei és az Állami Egyházügyi Hivatal is. A katolikusok elleni perek jellemzői 1960/61 és 1972 között A katolikus egyház elleni eljárások szempontjából ez a 12 év, 1960 és 1972 között bizonyos szempontból az állambiztonság sikeridőszaka, ugyanakkor az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikát alakító, meghatározó tényezővé válásának időszaka is. Az MSZMP Politikai Bizottság 1960. június 21-ei határozata szabad kezet adott az állambiztonsági szerveknek az „illegális klerikális erők elleni harcban”. Fel kellett deríteni az illegális hierarchiát, a külföldi kapcsolatokat. Az illegális csoportokat operatív eszközökkel is bomlasztani kellett, felszámolásuk esetén el kellett érni, hogy az illegális munkát végző papokat a püspöki kar is vonja felelősségre. A belügyminisztérium szerveinek ugyanakkor szorosan együtt kellett dolgozniuk az Állami Egyházügyi Hivatallal is.31 32 Néhány hónap múlva, 1960 novembere és 1961 februárja között 50 személyt tartóztatott le a rendőrség, és további három-négyszáz embert érintett egyéb rendőrhatósági eljárás (mintegy 200 személyt szabadlábon terheltté nyilvánítottak, rendőrségi figyelmeztetésben részesítettek, 50 papot egyházi funkcióiból fegyelmi úton eltávolítottak, 70 civil személyt egyetemi, tudományos és más területekről távolítottak el, 113 személynél tartottak házkutatást). A különböző katolikus csoportokról már évek óta vezetett dossziék33 és a vizsgálat 31 MOL M-KS 288. f. 5/82. ő. e. Az MSZMP Politikai Bizottságának ülése, 1958. június 10. 32 MÓL M-KS 288. f. 5/188. ő. e. Az MSZMP Politikai Bizottságának ülése, 1960. június 21. 33 A regnumi atyákat például 1951 óta folyamatosan megfigyelték. ABTL 3.1.5. 0-11516/l-2a. „Regnum” csoportdosszié; ABTL 3.1.9. V-146695/1-22. „Regnum” vizsgálati dosszié.
