A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)

EGYHÁZ ELLENES KONCEPCIÓS PEREK MAGYARORSZÁGON (1946-1972) 859

Pártban, a Katolikus Népszövetségben, a Keresztény Frontban, a Keresztény Ifjúsági Szövetségben és a Keresztény Világnézetű Volt Politikai Foglyok Szövetségében résztvevőkkel szemben.26

2. Kiemelten kezelték a Központi Szeminárium ügyét, és ennek megfelelően jártak el a kispapokkal szemben.27

3. A Mindszenty József bíborossal kapcsolatba került személyekre is szigorú ítéletek vártak. Az ilyen jellegű megtorlások közül kiemelkedik az érseket házi őrizetéből a fővárosba kísérő Pálinkás-Pallavicini Antal és társai pere,28 továbbá a bíboros titkárának, Turchányi Albert Egonnak a pere.29

Az 1956 utáni perek eltérnek az azt megelőző koncepciós perektől. Korábban a valóság egy kis részéből építették fel a koncepciót, 1956 után azonban kevesebb lett a fikció, nőtt a valóságtartalom. Az 1956-os események során ugyanis valóban megtörténtek azok az események, amelyek miatt a bíróság eljárt. Valóban megkezdődtek az önálló pártalakulások, Mindszenty József utasítására (a Nagy Imre kormány engedélyével) valóban elfoglalták a kispapok az Állami Egyházügyi Hivatal épületét és lefoglalták az irattárat, valóban készítettek a Központi Szeminárium hallgatói röplapokat és lehetne még sorolni az eseményeket. Az 1956 utáni perek tehát valós eseményen alapultak, de a politikai szándék szerint tendenciózusak, megtorló jellegűek, büntetni, megfélemlíteni akartak.30

Az 1958-as egyházpolitikai párthatározat

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1958. június 10-ei ülésén foglalkozott az egyházpolitikai kérdésekkel. A párt elsőrendű feladataként határozták meg az egyház elleni harcot, ugyanakkor némi módosítást is szükségesnek tartottak a PB tagjai. A vitában Kádár János is megnyilatkozott: „mi a klerikalizmus ellen tűzzel-vassal, golyószóróval és börtönnel is harcolunk, mert nálunk nem klerikális, tehát papi uralom van, hanem munkás-paraszt uralom. [..JA klerikalizmus elleni harc egységes rendszert képez, amire megvannak a megfelelő eszközeink, egészen a belügyminisztériumig. A vallásos világnézet felszámolása, a tudományos világnézet elterjesztése is rendszeres harcot kíván meg, ami sokoldalúan folyik. De ott már a döntő szerep a kulturális szerveké. Ott is kell persze egy

26 BFL XXV4.f. 8043/1958. és BFL XXV60.d. 2096/1957. A Keresztény Front pere.

27 BFL XXV4.f. 4016/1957. és BFL XXV60.e. 077/1957. Központista teológusok pere.

28 Tyekvicska Árpád-. A bíboros és a katona. Mindszenty József és Pálinkás-Pallavicini Antal a forradalomban. Bp., 1994.

29 BFL XXV4.f. 4016/1957. (680/1990). Turchányi Albert Egon és társai.

30 Az MSZMP Politikai Bizottság 1957. július 2-ai ülésén tárgyalta a .jelentés a belső reakció elleni harc feladatairól” elnevezésű napirendi pontot, amelyben meghatározták a nyomozó és igazságügyi szervekkel szembeni politikai elvárást is. Kiemelték azokat a csoportokat, amelyekkel szemben erélyesen kellett fellépni, köztük az arisztokraták, volt földbirtokosok, nagytőkések, gyárosok, bankárok, akik a hatalom visszaszerzéséért harcoltak. Értelemszerűen ide tartoztak a katolikusok is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2.-december 28. Szerk. Baráth Magdolna. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2006. 60-62. és 70-81.