A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Seres Attila-Vida István: A szovjet-jugoszláv viszony kérdése az SZKP KB Elnökségének ülésein, (1955-1958). Dokumentumok

788

SERES ATTILA-VTDA ISTVÁN

Kérdésenként: Kumikin, Gromiko, Sepilov, Ponomarjov.

Vukmanovic-Tempo beszéde - goromba volt, több kirohanást intézett ellenünk.17

Tapintatosan válaszoltunk. „Önök elnököt kreálnak belőle”. Tito próbálta elsimítani a dolgot.

Látogatás az Atomenergetikai Intézetbe (Vukmanovic-Tempo kísért minket). „Spanyolországban toborzott ügynök vagyok, pedig nem is voltam Spanyolországban”. Kirohant Zseltov ellen (a bolgár hadsereg Jugoszláviában volt, kértük, hogy vonják ki, de Tolbuhin nem engedélyezte.18 Nyomdát kértünk, amit a Szovjetunióba vittek, mi pedig nem kaphattunk.) Vukmanovic az Egyesült Államokba utazott (csak 1-1,5 hónapra elegendő gabona) volt Jugoszláviában. Stassen19 azt mondta: „Adunk gabonát, de az ár egyharmadáért stratégiai felszereléseket kell venniük”. „Veszünk felszerelést. Az Egyesült Államok olyan feltételek mellett adott gabonát, amit mi is kívántunk”. Egyszerűek a kapcsolataik (egymással), a kellő tiszteletadás nélkül.

Indiában. A Bilas-ügy20 - fordulatot akartak, az amerikaiak keze benne volt. Az amerikai nagykövet eljött Vukmanovichoz, s a két pártról beszélgettek. Vukmanovic elmondta, hogy mi lesz: „az egyik párt francia orientációjú, de egy jugoszláv orientációjú sincs”.

Majd a véleményünket kérdezték Vukmanovicról.

A második napon. Az ülésen nyíltan feltettük a kérdést a pártkapcsolatokról is. Berijáról kérdeztünk. És Sztálinról beszéltünk (nem engedjük meg, hogy Sztálint lejárassák).

A koncessziókkal kapcsolatban elmondtuk a véleményünket. Rehabilitáltuk az orvosokat,21 a grúz ügyet lezártuk.22

17 Hruscsov az SZKP KB 1955. júliusi plénumán a következő epizódot is megemlítette: „Amikor Vukmanovic-Tempo elvtárssal együtt ültünk a kocsiban (nagyon közvetlen ember), azt mondta nekünk: «Az Önök sajtójának állítása szerint én ügynök és gyilkos vagyok és - ahogy írták - a spanyolországi tartózkodásom idején szerveztek be. De hát én sohasem voltam Spanyolországban.»” (L. Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 2. sz. 42.)

18 1944 szeptemberének végén, októberében az E I. Tolbuhin vezette 3. Ukrán Front, 2. Ukrán Front csapatai a bolgár hadsereggel és a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereggel együtt szabadították fel Jugoszláviát a német megszállás alól.

19 Stassen, Harold amerikai republikánus párti politikus, üzletember. 1954 őszén Washingtonban tárgyalásokat folytatott Vukmanovic-Tempoval gabonaszállításról Jugoszlávia számára.

20 Milovan Dilas 1953 őszén egy cikksorozatot publikált a sajtóban az ellen, hogy a párt morálisan szétessen és „új osztállyá” változzon. A cikkek közzététele egybeesett a jugoszláv vezetők, Tito, Rankovic és Popovic látogatásával Indiába és Burmába, és úgy állították be, mint államcsínyre irányuló kísérletet. 1954. január 17-én a JKSZ rendkívüli plénuma megfosztotta Dilast minden posztjától. (L. Milovan Dilas: Lico totalitarizma. Moszkva, 1992.)

21 Egy 1952-ben fabrikált ügyről van szó, amelynek során több ismert orvost letartóztattak azzal a váddal, hogy bomlasztó, ügynöki és terrorista tevékenységet fejtettek ki. Sztálin halála után az ügyet lezárták. 1953. április 4-én a Pravda publikálta a Szovjetunió Belügyminisztériumának közleményét, április 6-án pedig egy vezércikkben teljes körűen rehabilitálták az ügyben letartóztatottakat.

22 Az 1951 őszén, 1952 tavaszán kipattant ún. „mingreli ügyről” vem szó. Grúziában állítólag felfedtek egy mingreli nacionalista szervezetet, amelynek élén a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, M. I. Baranija állt. Az SZKP KB Elnöksége 1953. április 10-én határozatot hozott, amelyben az ügyet lezártnak tekintették.