A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Seres Attila-Vida István: A szovjet-jugoszláv viszony kérdése az SZKP KB Elnökségének ülésein, (1955-1958). Dokumentumok

A SZOVJET-JUGOSZLAV VISZONY KÉRDÉSÉ AZ SZKP KB ... ÜLÉSÉIN

789

Tito Bérijéről beszélt. „Vigyázz magadra! Kicsodád neked Rankovic? Ne higgy neki!”23

A beszélgetés nagy hatással volt ránk. Szóba hozták Kardelj beszédét is (egy cikket készítettek).24 Válaszoljanak, mert ismét kirobban az (ideológiai) háború.

Tito ezzel egyetértett. Arról beszéltek, hogy fokozatosan kell döntést hozni.

Utazás Brionira.

Megegyeztünk, hogy ők készítik és adják át nekünk a deklaráció tervezetét (Brionin odaadták).

De vannak észrevételeink. Az észrevételekkel elküldtük Gromikot. + az európai biztonságról + 7 pontot (ők fogalmazták meg) kivettünk (a bomlasztó tevékenységről);

Tajvanról, a szocializmusról, a fegyveres harcról; „demokratikus alapon” egészítették ki.25

Brionin

Kardelj a Bulganyinnal folytatott megbeszélésén mindent elutasított (ilyen benyomásunk keletkezett).

Gazdasági kérdésekről. Kumikin és Mikojan Vukmanoviccsal.

A jachton: Tito, én és Ny. A.26 Beszélgetés a legfontosabb kérdésről, a pártkérdésről. Hogyan találjuk meg az utat? Tito azt mondja: „Úgy vélem, hogy ebben a kérdésben is megegyezünk.” „Kivel vitatkozik?” „Igen, még beszédet fogok mondani.” De mi lesz Kardelj-jel - „ebben a kérdésben is megállapodunk”.

Ebéd Brionin. Sepilov elvtárs azt mondta, hogy pártkérdésekben nem tesznek engedményeket. Beszélgetés Titóval: nyugtalanít minket, hogy nem tudunk megállapodni, s semmi eredmény nem születik. Tehát harcolnom kell majd.

Sokáig beszélgettünk. Levélváltás. Szakemberek cseréje. „Nem azonnal”. „Adjanak időt”. Gromikot, Sepilovot és Kumikint Belgrádba küldtük. Mi utaztunk az országban. Kardeljjel utaztam. Két napig beszélgettem vele. „Ha nem tisztázzák magukat, mi bírálni fogunk.” (A dokumentumról: a Popoviccsal folytatott megbeszélés az elutazás előestéjén.)

Keveset tudunk az országról. A falvak jól ellátottak, a házak cseréptetősek. Az üzemek tiszták, egykori partizánok irányítják őket. A vezetés: az igaz23 Egy Berija és Tito közötti beszélgetésről van szó, amit a jugoszláv belügyminisztériumban folytattak Rankovicról. (L. Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 2. sz.)

24 Valószínűleg Edvard Kardelj „A szocialista demokrácia jugoszláv gyakorlata” című cikkéről van szó, amelyet 1954. október 8-án olvasott fel Oslóban a Norvég Munkáspárt aktivistái előtt.

25 Az SZKP KB 1955. júliusi plénumán elmondott beszédében Hruscsov azt állította, hogy a szovjet-jugoszláv tárgyalások idején több kérdésben konstatálták a „nézetek azonosságát vagy közelségét”. Ezek közzé tartozott a „kollektív biztonsági rendszer létrehozása, a fegyverkezés csökkentése és korlátozása, az atomfegyver betiltása, s a német kérdés. Emellett egy sor más problémáról is említés történt a nyilvánosságra hozott deklarációban. Ugyanakkor a nemzetközi kérdésekről szólva a jugoszláv vezetők nem érintették a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását Tajvanon és az ENSZ-ben. Viszont, amikor a szovjet delegáció felvetetette ezeket a kérdéseket, és javasolta, vegyék be azokat a közös nyilatkozatba, a jugoszláv delegáció azonnal egyetértett álláspontunkkal”. (Részletesen 1. Szovjetszko-jugoszlavszkie otnosenyija. Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 5. sz. 29.)

26 Ny. A. Bulganyin.