A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)
ső időben - június 8-án - jelent meg az iparügyi miniszter 19600/1947. Ip. M. sz. rendelete az ipari termelési terv készítése tárgyában, amely a három éves terv végrehajtása (?) érdekében, korábbi kormányrendeletekre hivatkozással készült.20 így közülük az Anyag- és Árhivatal felállításáról, az ipari anyaggazdálkodásról és árszabályozásról szóló M.E. sz. rendelet figyelemreméltó, mivel a Hivatal feladataként az ipari tervgazdálkodás előkészítését is megszabta.21 A Nemzetgyűlés által hozott tervgazdasági törvényben foglalt kormányzati felhatalmazás konkurált az időtartamhoz kötött, tárgyilag korlátozott, de „párhuzamosan élő” felhatalmazási törvényekkel. E szerint az 1946. XVI. te.-ben „kettős értelmű” korlátozás a törvényben egyfelől tisztultabb az új törvények és az államszervezet változásának tilalmi deklarálásával, egybehangzó viszont a büntetőjogi védelemmel; másfelől ellentétes a terv megvalósításának érdekében szükségesnek ítélt jogszabályok rendeleti korlátlanságával.22 A büntetőjogi repressziót nézve ugyanakkor a rendeleti jog szokatlanul szélessé terebélyesedett a bűncselekmények statuálásával, a büntetőjogi felelősség értékelésével és a szankciórendszer teljességének (pl. halálbüntetés) igénybevételével.23 A felhatalmazások általános és különös viszonyát érzékeltető kitérő után az államháztartás vitelére vonatkozó indemnitás további alakulását kísérjük nyomon. A kötött gazdálkodás a stabilizáció érdekében, majd az állami gazdaság- irányítás domináns elemeként a kiteljesedett felhatalmazások a tervgazdálkodásra áttérés jegyében, egyértelműen jelezték a társadalom átalakítás irreverzibilissé tételének politikai programját. A tervtörvény szerint felállított Országos Tervhivatal útján közreadott terv tulajdonképpen egy több évre szóló állami beruházási költségvetési programként értékelhető.24 Ebbéli funkciójából következett, hogy az új költségvetés már részben kialakított tárca előirányzatait a közben véglegesített tervadatokkal ismét egyeztetendő, többszöri felhatalmazással jártak. Az 1947: XX. te. (augusztus l.-október 31.) után,25 az 1947: XXVI. törvénycikkre (1948. január 31-ig) a költségvetési előirányzatok egyes kérdéseiben véglegesen döntő, de a létszám, valamint a dologi és az átmeneti kiadások kereteit függőben hagyó Gazdasági Főtanácsi határozat miatt volt szükség.26 KÜLÖNÖS KÖZJOGI FELHATALMAZÁSOK (1944-1949) 763 20 Magyar Közlöny Rendeletek Tára, 1947. június 8. L. 12.400/1945 M. E. sz. és 5740/1946 M. E. sz. rendeleteket. 21 Az Anyag- és Árhivatal az iparügyi miniszter felügyelete alá került. Az ipari anyaggazdálkodás általános elveit pedig a Gazdasági Főtanács megállapításainak megfelelően határozta meg a tárca vezetője. L. 5740/1946 M. E. sz. rendelet - kihirdetése: 1946. május 28. - Két év hatályos jogszabályai 1945 - 1946. Budapest 1947. 56-59. 22 Vö. 8530/1947. Korm. sz. rendelet a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal létesítése tárgyában; e rendelet adta felhatalmazás alapján a 10520/1947 M. E sz. rendelet a tervmegbízottakról. 1947. év Hatályos Jogszabályai, Budapest 1948. 242., 246. 23 14200/1947 Korm. sz. rendelet a hároméves gazdasági terv megvalósításának büntetőjogi védelme tárgyában Uo. 247-249. 24 Pető Iván-Szakáes Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1948. I. Az új- jáépítéses és a tervutasításos irányítás korszaka. Budapest, 1985. 86-89. Vö. Magyar Közlöny Rendeletek Tára 1947. augusztus 1. 25 MÓL XIX-E-l-c 2362/1947. 26 Uo. 3728/1947.
