A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája

A TILDY-KORMANY POLITIKAJA 731 egészségügyi ellátástól, a nyugdíjtól, valamint azoktól a szociális juttatásoktól, amelyeket nem nélkülözhetett, ha élni akart. 1945. szeptember és december elseje között a 88/1945. sz. elnöki dekrétum alapján közel 10 ezer felvidéki magyart vittek közmunkára Csehországba. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a csehszlovákiai magyarságot ért súlyos atrocitások és sérelmek ügyében 1945 őszéig több mint másfélszáz esetben kül­dött írásos tiltakozást a SZEB vezetőihez. A szovjet vezetők ezeket elfektették, nem hozták a többiek tudomására, s így természetesen érdemben sem tárgyal­ták meg. Jellemző a szovjetek hozzáállására, hogy amikor Key tábornok, az amerikai misszió vezetője a SZEB 1945. szeptember 24-ei ülésén tájékoztatást kért Vorosilovtól a magyarok Csehszlovákiából való kitelepítésével kapcsolatban, a marsall kijelentette: „Magyarország ideiglenes nemzeti kormányától egész idő alatt panaszok és bejelentések érkeztek arról, hogy Csehszlovákiából állítólag kitelepítik a magyarokat és megsértik érdekeiket. De ezek a bejelentések té­nyekkel nincsenek megalapozva, és ezért a marsall úgy véli, hogy nem felelnek meg a valóságnak. De mégis - mondja a marsall - mindezeket a bejelentéseket átadták a csehszlovák kormánynak.”28 Magyarország kormánya több ízben is a szövetséges nagyhatalmakhoz for­dult, hogy védelmet kérjen a csehszlovákiai magyarok számára, de nem talált meg­értésre, kitérő vagy elutasító válaszokat kapott. így nem maradt más hátra, mint hogy kétoldalú tárgyalásokon kísérelje meg a vitás kérdések tisztázását a csehszlo­vák kormánnyal. A minisztertanács november 27-én tárgyalt Gyöngyösi János külügyminiszter tervezett prágai útjáról.29 A hozzászólók (Szakasits Árpád, Bállá Antal, Gordon Ferenc, Gerő Ernő, Tildy Zoltán, Tombor Jenő) közül egyedül Tombor Jenő honvédelmi miniszter nem támogatta Gyöngyösi prágai útját, mondván, hogy a „mai csehszlovák kormánnyal bármiféle tárgyalás céltalan, amíg azon az alapon áll, hogy minden emberséges érzést, minden nemzetközi jogot elvet, addig nem lehet eredményt elérni ... tiltakozik minden tárgyalás el­len, mindaddig, amíg a nagyhatalmak ebben a kérdésben állást nem foglal­nak.”30 A Prágában december 3-6. között lefolytatott tárgyaláson Csehszlovákiát Vladimir dementis külügyi államtitkár képviselte. A vitás kérdések közül ő a „népcserét” tekintette a legfontosabbnak. Gyöngyösi nem zárkózott el a magyar- országi szlovákok önkéntes áttelepülése elől, sőt azt is tudomásul vette, hogy a szlovák áttelepülők számának megfelelő magyar nemzetiségű lakost telepítenek ki Csehszlovákiából. De ezzel a problémát nem lehet megoldani, mivel a csehszlová­kiai magyarok létszáma minimum ötször nagyobb, mint a hazai szlovákoké. A „transzferrel”, vagyis az egyoldalú kitelepítéssel kapcsolatos csehszlovák álláspon­tot viszont nem fogadta el. így a tárgyalások eredménytelenül végződtek, meg­egyezés nem jött létre a két fél között.31 28 A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947. i. m. 82. 29 Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 146-150. 30 Balogh SParlamenti és pártharcok i.m. 149-150. 31 Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 264-272.

Next

/
Oldalképek
Tartalom