A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
A TILDY-KORMANY POLITIKAJA 731 egészségügyi ellátástól, a nyugdíjtól, valamint azoktól a szociális juttatásoktól, amelyeket nem nélkülözhetett, ha élni akart. 1945. szeptember és december elseje között a 88/1945. sz. elnöki dekrétum alapján közel 10 ezer felvidéki magyart vittek közmunkára Csehországba. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a csehszlovákiai magyarságot ért súlyos atrocitások és sérelmek ügyében 1945 őszéig több mint másfélszáz esetben küldött írásos tiltakozást a SZEB vezetőihez. A szovjet vezetők ezeket elfektették, nem hozták a többiek tudomására, s így természetesen érdemben sem tárgyalták meg. Jellemző a szovjetek hozzáállására, hogy amikor Key tábornok, az amerikai misszió vezetője a SZEB 1945. szeptember 24-ei ülésén tájékoztatást kért Vorosilovtól a magyarok Csehszlovákiából való kitelepítésével kapcsolatban, a marsall kijelentette: „Magyarország ideiglenes nemzeti kormányától egész idő alatt panaszok és bejelentések érkeztek arról, hogy Csehszlovákiából állítólag kitelepítik a magyarokat és megsértik érdekeiket. De ezek a bejelentések tényekkel nincsenek megalapozva, és ezért a marsall úgy véli, hogy nem felelnek meg a valóságnak. De mégis - mondja a marsall - mindezeket a bejelentéseket átadták a csehszlovák kormánynak.”28 Magyarország kormánya több ízben is a szövetséges nagyhatalmakhoz fordult, hogy védelmet kérjen a csehszlovákiai magyarok számára, de nem talált megértésre, kitérő vagy elutasító válaszokat kapott. így nem maradt más hátra, mint hogy kétoldalú tárgyalásokon kísérelje meg a vitás kérdések tisztázását a csehszlovák kormánnyal. A minisztertanács november 27-én tárgyalt Gyöngyösi János külügyminiszter tervezett prágai útjáról.29 A hozzászólók (Szakasits Árpád, Bállá Antal, Gordon Ferenc, Gerő Ernő, Tildy Zoltán, Tombor Jenő) közül egyedül Tombor Jenő honvédelmi miniszter nem támogatta Gyöngyösi prágai útját, mondván, hogy a „mai csehszlovák kormánnyal bármiféle tárgyalás céltalan, amíg azon az alapon áll, hogy minden emberséges érzést, minden nemzetközi jogot elvet, addig nem lehet eredményt elérni ... tiltakozik minden tárgyalás ellen, mindaddig, amíg a nagyhatalmak ebben a kérdésben állást nem foglalnak.”30 A Prágában december 3-6. között lefolytatott tárgyaláson Csehszlovákiát Vladimir dementis külügyi államtitkár képviselte. A vitás kérdések közül ő a „népcserét” tekintette a legfontosabbnak. Gyöngyösi nem zárkózott el a magyar- országi szlovákok önkéntes áttelepülése elől, sőt azt is tudomásul vette, hogy a szlovák áttelepülők számának megfelelő magyar nemzetiségű lakost telepítenek ki Csehszlovákiából. De ezzel a problémát nem lehet megoldani, mivel a csehszlovákiai magyarok létszáma minimum ötször nagyobb, mint a hazai szlovákoké. A „transzferrel”, vagyis az egyoldalú kitelepítéssel kapcsolatos csehszlovák álláspontot viszont nem fogadta el. így a tárgyalások eredménytelenül végződtek, megegyezés nem jött létre a két fél között.31 28 A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947. i. m. 82. 29 Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 146-150. 30 Balogh SParlamenti és pártharcok i.m. 149-150. 31 Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 264-272.