A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata
72 BILKEI IREN március 11-én kelt oklevél tanúsága szerint Zala megye ispánjának adóbehajtásra küldött embereit az Alsólendvai Bánffyak szilvágyi birtokán a jobbágyok fegyverrel fogadták (amit az oklevélben tagadtak).90 Az anarchia első éveiben Zalát is súlyos károk érték. A pozsonyi béke által megteremtett 1492 utáni konszolidáció korszakából valók az első olyan királyi számadáskönyvek 1494-ből, ill. 1495-ből,91 amelyekben Zala megyei adók is szerepelnek, így a megye gazdasági állapotáról adnak képet. Ezek, az Ernuszt Zsigmond kincstartó, pécsi püspök92 által készített számadások portaszámokat és adóösszegeket is tartalmaznak. A későbbi évtizedekből már urbáriumok is vannak, 1524-ből az Alsólendvai Bánffyak alsólendvai uradalmának urbáriuma93 és a veszprémi püspökség urbáriuma.94 A pozsonyi béke utáni konszolidációs korszak mérsékelt gazdasági növekedését nem törte meg a Dózsa-féle parasztháború sem, amelynek harcai megyénket elkerülték. Az ismert adat szerint 1514. július 9-én Vas, Zala és Sopron megye Csepregen kiadott oklevelükben közösen kérték Kanizsai Jánostól a paraszthadak elleni védelem megszervezését.95 A megye lakosságának az egész középkoron át feltehetőleg a földművelés volt a fő foglalatossága. Szinte minden birtokváltozásról szóló oklevélben említenek szántóföldet (terra arabilis), aminek mértékegysége a hold (iugerum) volt, és igásjószágot (bovus).96 A szántóföldeken termelt gabonafélékről egyébként a hatalmaskodási oklevelek adnak meglehetősen pontos képet, amennyiben felsorolják az elrabolt gabonafajtákat.97 Az állattenyésztéshez szükséges legelőkről és kaszálókról sűrűn lehet olvasni az oklevelekben adásvételek, ill. zálogosítások miatt.98 A kor haszonállataira (ló, tehén, ökör, baromfi stb.) megszámlálhatatlanul sok az adat a hatalmaskodási oklevelekben. Hasonló a helyzet a szőlő- és bortermelésre vonatkozó adatokkal is, ahol a földrajzi viszonyok ezt lehetővé tették, ott termesztettek szőlőt.99 A borfogyasztás mellett a sör helyi készítésére is van adat, Báthori nádor 1522. május 22-i oklevelében utasítják Meleghegyi Kovács József nemest, hogy adja vissza azt a sörfőző üstöt (magnum caldare wlgo serfezewewsth) Gétyei Jánosnak, amit tőle javításra átvett.100 90 MÓL DL 19 631. Vö. Kubinyi A.: Két sorsdöntő esztendő i. m. 91 Holub J.: Zala megye i. m. 292-293. 92 Ernuszt Zsigmondról: Fedeles Tamás'. Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473-1505). In: Püspökök, prépostok, kanonokok. Fejezetek Pécs középkori egyháztörténetéből. Szeged 2010. (Capi- tulum V) 105-124. 93 MÓL DL 37 006. 94 Kredics László-Solymosi László'. A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. Bp. 1993. (Új Történelmi Tár). 95 MÓL DL 24 872.; Barta Gábor-Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Bp. 1973. 153-156. 96 Pl. ZML DL 248 = MOL DF 254 075. 1520. 97 Pl. ZML DL 244.= MOL DF 254 071. 1519. 98 Pl. ZML DL 261.= MÓL DF 254 088. 1520. és ZML DL 291.= MÓL DF 254 118. 1523. 99 Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. In: A Göcseji Múzeum jubileumi Emlékkönyve. Szerk. Szentmihályi Imre. Zalaegerszeg 1960. 100 ZML DL 282. = MÓL DF 254 109.
