A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata

ZALA MEGYE JAGELLÓ-KORI TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

73

A gabona őrléséhez szükséges malmoknak mindig különleges jelentőségük volt. Zalából természetesen vízimalmokat ismerünk.101 Holub Józsefnek az itt idézett munkájából megismerhetők a halászatra, halastavakra vonatkozó adatok is.102 Ez utóbbiak nemcsak az adásvételekből ismertek, hanem sokszor a károkozás miatt: 1494. december 4-én Zala megye egy oklevélben tudatta, hogy a Kávási család panaszára tanúk vallomása alapján megállapította, hogy Döb- rétei Himfi Imre Szerdahely birtokon pisciná-1 építtetett, amely Szekér Bálint malmát, hat kaszáló rétjét és 6 hold szántóföldjét tönkretette.103 104

A megye iparáról, ill. iparosairól a malmok kapcsán mindig említett molnárok mellett csak kevés adat van. Gerencsér foglalkozást említenek 1522-ben Kapornakon: magister Nicolaus ollipar wlgo Gherencher,1M ill. 1524-ben Lic- kón Lukafalvi István Pál.105

Zalában a középkorban nem volt igazi szabad királyi város, csak mezővárosok, amelyek a fejlődés különböző fokára eljutva környékükön piacközpontként funkcionáltak.106

Az áruk és szolgáltatások cseréjének színhelyéül szolgáló vásáradatok a Jagelló-kori Zalában a fontosabb központokhoz kapcsolódnak. Egerszeg mezővárosban az 1490. évből Magdolna-napon, 1520-ban pedig pünkösdi vásárról van adatunk.107 Kapornakon 1524-ben Szent Márk napján volt vásár, az ezt említő oklevél elmondja, hogy a vásárban lövöldözés tört ki, de senkinek nem történt baja.108 1526-ban pedig Lajos király titkárának, Nádasdy Tamásnak a kérésére megerősítette Zalavár vásártartási jogát.109

A korszak nemességének anyagi kultúrája a hatalmaskodási oklevelekben és a végrendeletekben jelenik meg,110 amely szerencsés esetben összevethető a régészeti adatokkal. Pl. a Buzádszigeten lévő nemesi kúria ásatója arra a következtetésre jutott, hogy az épület nagy valószínűséggel a Sárkány családnak egy 1508. évi hatalmaskodási oklevélben említett kúriájával azonos.111

A gazdaságilag is megerősödött jómódú középbirtokos nemesség építkezéseiről csak a várak esetében vannak adataink: Jagelló-kori bővítésekről tanús101 Holub József'. Zala megye középkori vízrajza. A Göcseji Múzeum Közleményei 23. Szerk. Szentmihályi Imre. Zalaegerszeg 1963. 43-54.

102 Uo. 35-53.

103 MÓL DL 102 658.

104 MOL DF 262 524.

105 MOL DF 262 458.

106 Bükéi Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században. In: Végvárból megyeszékhely. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg 2006. (Zalai Gyűjtemény 61.) 9-18.

107 Uo. 14.

108 Nagyfalusy Lajos: A kapornaki apátság története. II. Kalocsa 1941. 102-103.

109 ZML DL 29. = MÓL DF 253 855.; Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében. In: Zala megye ezer éve i. m. 59-60.; Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban. Századok 144. (2010) 1450-1451.

110 Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján. Levéltári Szemle 52. (2002) 10-22.

111 Kvassay Judit: Az Ákosházi Sárkány család nemesi kúriája Buzádsziget faluban. In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp. 2004. 331-336.