A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Fülöp Mihály: Szövetséges versenyfutás Németország és Ausztria ellenőrzéséért

SZÖVETSÉGES VERSENYFUTÁS NÉMETORSZÁG ÉS AUSZTRIA ELLENŐRZÉSÉÉRT 685

Berlin elfoglalását, hogyan kerülhetett a négyhatalmi megszállás alatt álló főváros a szovjet övezet közepére úgy, hogy nem biztosították a szárazföldi összeköttetési útvonalakat a nyugatiak ellátására? Bírálták a terv kiötlőjét,4 valamint az Európai Tanácsadó Bizottság tárgyalásain részt vevő angol és amerikai diplomatákat5 az 1948-as berlini válságot követő tartós megosztás, a két Németországot 1989. november 9-ig elválasztó „vasfüggönnyé”, illetve berlini fallá alakult zónahatár miatt. Nem segítette elő a tisztázást az sem, hogy Churchill jóval a háború után úgy emlékezett: „soha nem hagyta jóvá a tervet”.6 A közös Németország-politika kudarcáért a felelősséget az amerikai diplomaták és az angol történetírás7 az amerikai katonákra, Rooseveltre és a szovjet résztvevőkre, az amerikai történetírás8 a szovjet félre, a szovjet az angol-amerikaira hárította.9

A háború utolsó szakaszában a szövetségesek között egyre növekedett az egymás iránti bizalmatlanság, ezért a közös jövő alakításáról többé nem lehetett megegyezni. Közös béke-előkészítés helyett az egyoldalú fegyverszünetek, a hadseregek fegyverei által kivívott tények váltak az alakuló rend alapjaivá. Roosevelt az 1944 őszi újjá választását követően megvonta a bizalmát az Európai Tanácsadó Bizottságtól, mert szerinte az Londonban „titokban egy új vilá4 The Memoirs of Lord Gladwyn. Weidenfeld and Nicolson, London, 1972. 133.

5 Philip E. Mosely. The Kremlin and World Politics. Vintage Books, New York, 1960. (A kötet közli az 1950 áprilisában és júliusában publikált írásait; az utóbbi címe: The Occupation of Germany: New Light on How the Zones Were Drawn? 580-605.) Daniel J. Nelson: Wartime Origins of the Berlin Dilemma (University of Alabama Press, 1978.) felhasználta - az 1972-ben elhunyt - Mosely korábbi közléseit, miszerint Winant amerikai nagykövettel Londonban többször kísérletet tett a berlini kommunikációs vonalak biztosítására, ám ezt Edward John Francis Thomas: The European Advisory Commission and Allied Planning for a Defeated Germany, 1943-1945 című publikálatlan értekezése (American University 1981., Library of Congress mikrofilmtár) rendre megcáfolja (88., 107- 108.). Jómagam a NARA Diplomatic Branch, Civil Archives Division, Record Group 43. Records of the European Advisory Commission and of Philip E. Mosely US Political Advisor thereto, 1943-1946 (NARA, EAC) teljes anyagát 2004 nyarán néztem át, és én sem találtam utalást a kísérletekre. Az amerikai diplomaták nem kaptak utasítást a kérdés felvetésére. William Strang: Home and Abroad. Andre Deutsch, London, 1956.

6 The Memoirs of Lord Gladwyn. I. m. 134. - Winston S. Churchill: Triumph and tragedy (New York, 1953.) erről így írt: az Európai Tanácsadó Bizottság „fogalmazta meg Németország megszállási övezetekre való felosztásának első terveit, ami később súlyos problémát okozott” (319.). Az Európai Tanácsadó Bizottság Javaslatait nem tartották olyan sürgősnek, vagy fontos gyakorlati kihatásúnknak, hogy a háborús kabinet elé terjesztették volna. A jövőt illető sok értékes tervhez hasonlóan ezek a javaslatok is íróasztalok fiókjaiban hevertek, mialatt a háború tovább folyt [...] Németország orosz megszállási övezetének ügye olyasfajta elméleti elképzelés maradt, mint azok a dolgok, amelyekre azt mondjuk: túl szép, hogy igaz legyen.” (615-616.) Am ugyanitt a fentieknek ellentmondóan azt is írta, hogy az Attlee-bizottság és a vezérkari főnökök közös előterjesztését „elfogadták és továbbították az Európai Tanácsadó Bizottsághoz” (uo.). A többes szám nyilvánvalóan a War Cabinetre utal, aminek ő volt a vezetője.

7 Tony Sharp: The Wartime Alliance and the Zonal Division of Germany. Oxford, Clarendon Press, 1975.

8 John L. Snell: Wartime Origins of the East-West Dilemma over Germany. The Hauser Press, New Orleans, 1959.; John H. Backer: The Decision to Divide Germany: American Foreign Policy in Transition. Duke University Press, 1978.

9 Viktor Iszraeljan: A Hitler-ellenes koalíció diplomáciája. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia diplomáciai együttműködése a második világháború alatt 1941-1945. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1974.