A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Erdődy Gábor: „A moralitásnak, ennek a hatalmas erkölcsi forrásnak egy egész nép vált részesévé...” (A politikus Antall József az 1956-os forradalomról és szabadságharcról)
Erdődy Gábor „A MORALITÁSNAK, ENNEK A HATALMAS ERKÖLCSI FORRÁSNAK EGY EGÉSZ NÉP VÁLT RÉSZESÉVÉ...” (A politikus Antall József az 1956-os forradalomról és szabadságharcról)1 A népi demokrácia és a bolsevik diktatúra természetéről A második világháború befejezését követően kialakult magyarországi helyzetet Antall 1991. május 7-én elhangzott, napirend előtti parlamenti megemlékezésében elemezte. Az alternatívák szűkösségére utalva ecsetelte azt a kiszolgáltatott állapotot, amelyben az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés rendelkezései következtében a területi kérdések számára hátrányos rendezése mellett a hatalmas jóvátételi összeg fizetésére kényszerített Magyarországnak viselnie kellett „a legyőzött ország minden hátrányát”, miközben „gyakorlatilag kirabolták a győztesek”. A mozgástér drámai behatároltsága mellett is fontosnak tartotta azonban annak méltatását, hogy a szovjet bevonulás összes negatív következménye mellett is véget vetett a háborúnak, a náci diktatúrának, „a rettegésnek és a pusztításnak.” „Magyarországon a magyar szuverenitás nemzetközi jogi értelemben vett korlátozásával 1945 és 1947 között a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gyakorolta a szuverenitás egy részét,” miközben lehetőség kínálkozott egy demokratikus kísérletre, amely azonban elbukott, s egy másik diktatúrának adta át helyét, amelyik újabb évtizedekre meghatározta az ország történetét - vázolta fel tömören a folyamat lényegét. A felvillantott kettősségben határozta meg a második világháború lezárásához kapcsolódó magyarországi helyzet legfőbb ellentmondásosságát, amely szerinte csupán a „kétféle katasztrófa” alternatíváját hordozta magában, mivel „Hitler győzelme ugyancsak hatalmas katasztrófát jelentett volna a magyarság számára.”2 1 Alábbi tanulmány Tradicionális történelmi identitás - modern politikai eszmerendszer. Antall József kereszténydemokrata politikai filozófiája és annak nemzeti történelmi beágyazottsága c. monográfiám részfejezetét képezi. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. 2 Antall József 1991. május 7-i parlamenti felszólalása Magyarország második világháború alatti és utáni helyzetéről. In: Pálmány Béla (szerk.); Antall József országgyűlési beszédei 1990-1993. Athenaeum, Bp., 1994. 177-178. Vö. Gergely Jenő-Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar Századok. Pannonica, Bp., 2000. 225-227.
