A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Balogh Margit: „A bíboros már nem lakik nálunk”. Mindszenty József bíboros érsek távozása a budapesti amerikai nagykövetségről (1971. szeptember 28.)
Balogh Margit „A BÍBOROS MÁR NEM LAKIK NÁLUNK” Mindszenty József bíboros érsek távozása a budapesti amerikai nagykövetségről (1971. szeptember 28.) Az 1969 és 1973 között Budapesten szolgált Alfréd Puhán amerikai nagykövet kiemelt feladatul kapta, hogy oldja meg az 1956. november 4. óta a követség épületében tartózkodó Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek helyzetét, ami az évek alatt mind terhesebbé vált és megterhelte a két ország kapcsolatát.1 A kérdésben érintettek közül három fél - az Egyesült Államok, Magyar- ország és a Szentszék - a különböző variációk közül ideális megoldásnak a bíboros külföldre távozását tekintette, de az ez irányú törekvések addig rendre zsákutcába jutottak. Az amerikaiak kivártak, az operatív lépéseket másoktól várták, a magyar politikusok viszont visszatérően azzal az utasítással mentek a különböző államközi tárgyalásokra, hogy a Mindszenty-kérdést nem kell felvetni, a Vatikán pedig nem kívánt parancsszóval élni. A megoldás kulcsa Mindszenty kezében volt, ám ő maga még nem döntötte el, ki akarja-e nyitni a kaput a távozáshoz. Az ambiciózus diplomata már az első adandó alkalommal szóba hozta a magyar félnek ennek „a makacs, merev öregembernek” az ügyét, „akivel nem lehet mit kezdeni”.2 Az elmarasztaló vélemény már az első beszélgetések után kialakult benne. „Mindszenty világa, ahogy beszélgetéseinkből kiderült, nagyrészt a Rákosi Magyarországáról alkotott képből és az Amerikából rendszeresen küldött magyar emigráns sajtó olvasásából állt össze. A biztonság kedvéért átnézte a Neue Zürcher Zeitungot és a Die Pressét, valamint a Herald Tribune párizsi kiadását. Ugyanakkor véleményeiből nyilvánvaló volt, hogy csak azt olvasta el, amit akart: vagyis, ami nem változtatta meg már kialakított koncepcióját a világról, amelyben éltünk” - írta róla visszaemlékezéseiben.3 Kiemelt feladatának a magyar kormány álláspontjának megváltoztatását tekintette. Az 1 Archives du Ministéres des Affaires étrangéres (AMAE), Série: Europe 1961-1970, Saint- Siége, dossier: 77, Cardinal König, Kardinal Mindszenty. Raymond Gastambide budapesti francia nagykövet jelentése. Budapest, 1969. június 10-11. és július 10. 2 Szatucsek Zoltán: Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz? Diplomáciai egyeztetések Mindszenty sorsáról 1970-1971-ben. Közel-Múlt. Húsz történet a 20. századból. Szerk.: Majtényi György- Ring Orsolya. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2002. 20-35. 3 Alfred Puhán: The Cardinal in the Chancery and Other Recollections. Vantage Press, New York, 1990. 185-214. Magyarul részlet: http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199904/a_mindszenty_sztori (Letöltés dátuma: 2012. január 9.)
