A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Baráth Magdolna: Az emigrációs politika új útjai az 1956-os forradalom után. Kísérlet a magyar emigráció megnyerésére és felbomlasztására az 1956-os forradalmat követően
620 BARATH MAGDOLNA helyet kapott benne a Belügyminisztérium képviselője is.48 A Külügyminisztérium ezt követően erősítette a külképviseletek emigrációs munkájának irányítását, néhány követségen külön diplomatát állítottak be az emigráció ügyeivel való foglalkozásra. A Politikai Bizottság 1963. május 14-ei ülésén hozzászólók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az emigrációs munkát illetően új határozatra nincs szükség. Kádár János azonban a hazatérő emigránsokkal kapcsolatban szemléletváltást sürgetett: szerinte, ha valaki haza akart jönni, „ott minden további búvárkodás és elemzés felesleges”. A párt első embere az emigrációs politika lényegére tapintott rá, amikor kijelentette: „Hiába hirdetünk mi akár-miféle politikát, elbánást a nagy nyilvánosság előtt, ha a prakszis [sic!] annak ellentmond.”49 Mindazonáltal a változások a gyakorlatban is lassan érezhetővé váltak. A magyarországi helyzet enyhülésével párhuzamosan a külföldi magyarokkal való kapcsolatok ápolása a kormányzati politika része lett. 1963 után a Kádár-rendszer is tett engedményeket az emigráció megítélésében és kezelésében, és az emigráción belül is megindult némi differenciálódás. Az 1963-ban kiadott amnesztiarendelet és az utazásokat megkönnyítő más rendelkezések következtében kiszélesedett a szülőföld és az emigráció közötti kapcsolat. 1963-ban 27 ezer, 1966-ban már 73 ezer személy utazott ide rokonaihoz. A repatriálok száma ugyan évente csökkent, de 1963-tól 1967 végéig így is - mint említettem - 5123 fő tért haza (közülük 2628 fő 1956 után hagyta el az országot). Ahhoz azonban majdnem negyedszázadra volt még szükség, hogy az emigránsok a hétköznapi szóhasználatban is „honfitársakká” váljanak.50 48 A határozat szerint a bizottság feladata volt a kapitalista országokban élő, kivándorolt és emigrált magyarok közötti politikai munka irányítása, a haladó magyar emigráns szervezetekbe való beilleszkedésük elősegítése, a hazatérésük megkönnyítése. MÓL XDC-A-83-b-3204/1963. 49 MOL M-KS 288. f. 5/300. ő. e. Kádár János hozzászólása a Politikai Bizottság 1963. május 14-ei ülésén. 50 Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1963. május 14-ei ülésén Kádár János a következőket mondta: „Felmerült a kérdés, hogyan nevezzük mi az 1956-ban elmenekült embereket. [...] Nagyobb ünnepeken, amikor az általános elérzékenyülés erőt vesz a népen, még azt is lehet mondani, hogy külföldre sodródott honfitársaink, de szerdán már nem ezt kell mondani.”
