A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
TITO 1947-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 597 Az épület rendbe hozása ennek ellenére megindult. A munkálatok azonban nagyon lassan haladtak előre, elsősorban a Jugoszlávia szerte tapasztalható pénzügyi válság és anyaghiány miatt. Ez azonban nem késleltette a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét, amelyre pár nappal a párizsi békeszerződés aláírása előtt, 1947. február 4-én került sor. Szántó Zoltán követ ekkor adta át megbízó levelét Ivan Ribarnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnökének. A követ és munkatársai azonban már január elején megérkeztek Belgrádba, ahol a munkakörülményeket illetően lényegében az 1945-ös állapotok fogadták őket. Ezen a ponton szükségesnek látszik Szántó kinevezéséhez némi magyarázatot fűzni. Életútja40 szervesen illeszkedik a kor új, kommunista politikai elitjének életpályához. Hajdani szociáldemokrataként komoly kommunista múlttal, azaz megfelelő „nemesi pedigrével” rendelkezett. Rákosi szűkebb köréhez tartozott. Azt gondolhatnánk, hogy ez az életpálya elég volt ahhoz, hogy szívesen látott vendég legyen Belgrádban. De nem így volt. Szántó követi kinevezése kommunista múltja ellenére sem keltett osztatlan lelkesedést Belgrádban. Úgy tűnik, túlságosan is moszkovitának tartották, amit Budapest tudomására is hoztak. Követi kinevezése kapcsán még egy körülményt érdemes felidézni. Huszár Tibornak „ A pokol malmai. Szűcs Ernő AVH-s ezredes ügye és elágazásai 1946-1955” c. munkájából tudjuk, hogy Szántóról, még belgrádi követté történő kinevezése előtt, Szűcs Ernő, a szovjet állambiztonsági szervek beépített embere, jelentést írt Moszkvába. Szűcs Révai József és Lukács György mellett egy szovjetellenes, nyugat-barát, „magyar soviniszta” csoport vezetőjének nevezte Szántót, aki még „Sztálint is kigúnyolta”. (A jelentés szerint e csoport tagja volt Münich Ferenc pécsi főispán és budapesti rendőrfőkapitány is.) A terjedelmesjelentés vészjósló mondattal zárult: „A csoport működését figyelemmel kell kísérni és kártevő munkájukat meg kell akadályozni.”41 A guillotin tehát 1946 tavaszán ott lebegett Szántó feje fölött, azonban ő a szerencsések közé tartozott. Túlélte Szűcs vádjait, kivédte a jugoszlávok fanyalgását, és néhány hónap múlva megkapta belgrádi követi kinevezését. Megbízólevele átadásakor Szántó a bűntudat és a győztes fölény dichotó- miájára építette fel beszédét. Szólt „a Tito marsall vezetése alatt lefolytatott hősi felszabadító háborúban újjászületett” Jugoszláviáról, és élesen elhatárolódott a „magyar néptől idegen rendszer bűnös politikájától”. De mint hangsúlyozta, „Magyarország újjászületése és a fasiszta reakció elleni harc” lehetővé tette, hogy új 40 Szántó Zoltán (1893-1977) szociáldemokrata, majd kommunista politikus. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka, majd hadosztálypolitikai megbízott. A Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, részt vett az MKP újjászervezésében. Visszatért Magyarországra, letartóztatták, súlyos börtönbüntetésre ítélték. 1935-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol a Komintern titkárságán dolgozott, egy időben a KMP KB Ideiglenes Központi Bizottságának vezetője. A háború alatt a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának, a Kossuth Rádiónak a főszerkesztője. 1945 nyarán hazatért, 1947-1949 között belgrádi és tiranai, majd párizsi és varsói követ. Nagy Imre híveként fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban. November 4-én a jugoszláv követségre menekült feleségével, m^jd a szovjetek letartóztatták és a Nagy Imre csoporttal együtt Romániába internálták. 1958-ban nem indult ellene eljárás. 41 Huszár Tibor. A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai 1946-1955. Corvina, 2009. 54.
