A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
594 A. SAJTI ENIKŐ alakításával, ami komoly reményekre adott okot a kapcsolatok fejlesztése tekintetében.27 Jugoszlávia a háború után erőteljes lépéseket tett egy balkáni, ju- goszláv-bolgár-albán-román föderáció, de rövid távon legalább is vámunió létrehozására.28 Másrészt a magyarországi kommunista fordulat a hidegháború kibontakozásával a jugoszlávok számára is egyre fontosabbá vált. Jól mutatja ezt, ahogyan a Borba a magyar kommunisták 1947-es választási előretörését üdvözölte. Már a hidegháborús retorika teljes arzenálját bevetve a JKP lapja így fogalmazott: Magyarország a kommunisták megerősödésével már „elég erős ahhoz, hogy ellenálljon ama nyugati körök terveinek, amelyek ma nyíltan támogatják és élesztgetik a fasizmust, hogy ily módon az európai népeket a gyarmatok börtönébe lökjék, mely nagyon is hasonlít a rosszhírű hitleri ’új rend’-hez”29 1945. július 17-én Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára, miniszterelnök-helyettes és Rajk László, aki ekkor az MKP budapesti pártbizottságának titkára volt, Belgrádba utazott és találkozott Titóval, ahol elsősorban a jóvátétel kérdésről tárgyaltak, és segítséget kértek a csehszlovákiai magyarok elleni embertelen bánásmóddal szemben. Jovan Veselinov Zarko, a JKP vajdasági Tartományi Bizottságának titkára visszaemlékezése szerint Rákosi ezt megelőzően váratlanul megkereste őt Újvidéken (Rákosi délvidéki, adai születésű volt) és arra kérte, eszközöljön ki számára Titónál egy találkozót. Mint Zarko emlékiratában olvashatjuk, Rákosi „őszinte volt és gondterhelt”, és úgy fogalmazott, hogy a csehszlovák kommunisták a magyarok elleni politikájukkal „megbocsájtha- tatlan hibát követnek el és kést döfnek a magyar forradalom hátába” és a jugoszlávok segítségét kérte. Jugoszlávia kisebbségpolitikája kapcsán viszont azt hangsúlyozta, hogy az „példája lehet a lenini eszmék alkalmazásának, és helyesli az intézkedéseket, amelyeket Jugoszláviában teszünk Horthy emberei és a háborús bűnösök ellen, mivel tudják, hogy hazánkban így jártak el a szerb és a többi árulóval szemben is.”30 A magyar-jugoszláv kapcsolatok 1945 utáni történetében kétségkívül az egyik legfontosabb esemény a két ország közötti jóvátételi egyezmény aláírása volt, amelyre a három érintett ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia vonatkozásában utolsóként, 1946. május 11-én került sor.31 Anélkül, 27 Gyarmati György. Föderációs törekvések a második világháború után. I. m. 111-121., valamint Uő: Vámunió, föderáció-új nagyhatalom? Duna menti kisállamok különbéke-víziói a második világháború után. In.: A demokrácia reménye - Magyarország, 1945. Szerkesztette: Rainer M. János, Standeisky Éva. Évkönyv XIII. 2005. 1956-os Intézet. Bp., 29-53. 28 A jugoszláv törekvésekre legújabban 1. Petar Dragisic: Jugoslovenski-bugarski odnosi 1944- 1949. INIS. Beograd, 2007. A könyv a jugoszláv föderációs elképzelésekre részletes bibliográfiát is tartalmaz. Aleksandar Zivotic: Jugoslavia, Albanija i velike sile: 1945-1961. INIS, Beograd, 2011. Danijela D. Popovic: Rezolucija Informbiroa i 1948. godina u ocima ruskih istoricara. i istrazivaca. www. http://istorijabalkana.yuku.com/topic/2931 (A letöltés ideje 2011. december 31.) Hornyok Árpád-. A Balkán összefogás gondolatának fejlődése a 19. század második és a 20. század első felében. Limes, 2004. 4. sz. 7-28. 29 Borba, 1947. szeptember 4. ; MÓL XIX-J-4-a-Belgrád TÜK-79/biz.-1947. 30 Jovan Veselinov Zarko-. Az autonóm Vajdaság születése. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1984. 147-148. 31 Az eredetileg hat évre szóló, 70 millió dollárra rúgó jóvátételi egyezmény szövegét 1. A magyar jóvátétel és ami mögötte van... I. m. 94-99.
