A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
TITO 1947-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 589 állt, amelyet a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) gyakorolt. Ennek a szovjet, angol, amerikai nemzetközi ellenőrzési rendszernek volt a tagja Jugoszlávia és Csehszlovákia, amely országok a SZEB mellett működő jóvátételi albizottság tagjaként hivatalosan küldhették missziót Magyarországra. A SZEB- et, mint ismeretes, azzal a céllal hozták létre a szövetségesek, hogy szabályozzák és ellenőrizzék a vesztes országokkal kötött fegyverszüneti szerződéseket. Ezek a testületek, missziók azonban gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartották a vesztes országok, így Magyarország teljes kül- és belpolitikáját, vasúthálózatát, légterét, az egyéb gazdasági erőforrásokról nem is szólva. Ebben az alá-fölé- rendeltségi, vesztes-győztes helyzetben, „a vesztes bűntudat és a győztes fölény” dichotóm keretei között indultak újra a második világháború utáni magyar-ju- goszláv kapcsolatok. Míg a győztesek, így Jugoszlávia is, élesen elítélték a le- győzöttek, köztük Magyarország nacionalizmusát, a „kisgyőztes” szomszédos államok nacionalizmusa akadály nélkül érvényesülhetett. A többségi szláv nemzetek magyar és német kisebbségek elleni nacionalista indíttatású bosszúja tragikus formákat öltött. Mint ismeretes, a SZEB jugoszláv missziójának eredeti feladata a Jugoszláviának fizetendő jóvátételi ügyek rendezése volt.6 A misszió azonban, a két ország kommunista pártjai mellett, fontos szerepet játszott a Magyarország és Jugoszlávia közötti kapcsolatok kialakításában is az 1945 és 1947 közötti időszakban. A jugoszláv delegáció tagjai nagyon is tisztában voltak országuk Magyarországgal szembeni „erőfölényének”, és ezt a SZEB-en keresztül Belgrad érdekeinek dinamikus, sokszor erőszakos érvényesítésére használták fel. Beavatkoztak például Magyarország délszlávokkal kapcsolatos nemzetiségpolitikájába, kényszerhelyzetet teremtettek a párizsi béketárgyalásokon váratlanul előterjesztett jugoszláv-magyar lakosságcsere kérdésében, hogy csak néhány esetre utaljak.7 Mint ismeretes, a jugoszláv delegáció első tagjai 1945. március 10-én érkeztek Budapestre, a misszió létszáma csakhamar 20 főre emelkedett. (Csak az összehasonlítás kedvéért: a szovjet delegáció létszáma 800 körül volt, a briteké 300, míg az USA 130 fővel képviseltette magát, a csehszlovák delegáció létszáma pedig végül 90 főre duzzadt. Mind a megszálló szovjet csapatok, mind a SZEB delegációk eltartása a magyar államot terhelte.8) A jugoszláv delegáció 6 A Jugoszláviának fizetendő jóvátétel kérdésére 1.: A magyar jóvátétel és ami mögötte van... Válogatott dokumentumok 1945-1949. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Balogh Sándor és Földesi Margit. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998., valamint Honvári János: Az 1956. május 29-ei ma- gyar-jugoszláv pénzügyi és gazdasági egyezmény. ArchivNET. XX. századi történeti források. 10. évf. (2010) 2. sz. http://www.archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=35 (A letöltés ideje: 2011. december 28.) 7 Tilkovszky Lóránt: Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században. Csokonai Kiadó, 1998. 130-131., 140-141. Tóth Ágnes: A magyarországi délszlávok helyzete és törekvései 1945-1948. In.: Bács-Kiskun megye múltjából. XII. Kecskemét, 1993. 361-382. 8 A SZEB magyarországi tevékenységével részletesen foglalkozik Földesi Margit: A megszállók szabadsága: a hadizsákmányról, a jóvátételről, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságról Magyarországon c. könyve. KAIROSZ Kiadó, Bp., 2002. A kérdésre lásd még: A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947. Szerkesztette Feitl István. Napvilág Kiadó, Bp., 2003.
