A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
590 A. SAJTI ENIKŐ vezetője Obrad Cicmil ezredes9 volt, de tagjai között találjuk azt a Lazar Bran- kov10 11 kapitányt is, aki - mint ismeretes - később fontos szerepet játszott a Rajk-perben. A misszió Gyöngyösi Jánosnál 1945. március 20-án tett először látogatást, ahol Cicmil arról biztosította a magyar külügyminisztert, hogy „azon lesznek, hogy a két nép erkölcsileg és gazdaságilag is közelebb hozassék egymáshoz.”n A későbbiekben a magyar külügyminiszter, illetve a külügyminisztérium tisztviselői és a SZEB jugoszláv katonai missziója között igen gyakran, napi szinten került sor megbeszélésekre. A jugoszláv delegáció mellé 1945 májusában külön összekötőt is kirendelt a Külügyminisztérium, a Jugoszláviából a háború alatt Magyarországra „visszaemigrált” jugoszláv partizánt, a szerbül kitűnően beszélő Rex Józsefet. Rex a Vörös Hadseregből szerelt le, külügyi pályafutását a szovjet hadsereg egyik kapitánya, illetve a SZEB jugoszláv delegációja egyengette.12 A kapcsolatok kezdetén, 1944/45 fordulóján Magyarország „inkább volt történelmi, földrajzi fogalom, semmint valóságos, ’működőképes’ társadalom- politikai entitás.”13 Ez megnyilvánult például abban is, hogy fegyveres jugo9 Obrad Cicmil később Nagy Britanniában és Kanadában teljesített diplomáciai szolgálatot. A háború alatt a durmitori (Crna Gora) partizánegység parancsnoka volt, amelynek történetéről 1966- ban „Durmitorski NOP odred i njegovo podrucje” címmel könyvet jelentetett meg. 10 Lazar Brankov (1912, Óbecse-2011, Párizs): jugoszláv kommunista politikus. A háború előtt jogi tanulmányokat folyatott Belgrádban, a második világháború idején partizánparancsnok volt. 1944 októberében a Bácska, Bánát, Baranya jugoszláv katonai közigazgatás egyik fontos beosztású tagja, részt vett a katonai rögtönítélő bíráságok munkájában. 1945 tavaszától diplomáciai szolgálatot teljesített. A SZEB jugoszláv delegációjának tagja, majd a budapesti jugoszláv nagykövetség ügyvivője. A szovjet-jugoszláv szakítás után politikai menedékjogot kért Magyarországon. 1949 februárjában Moszkvában a szovjetek egy lehetséges Tito-ellenes kormány megalakításáról tárgyaltak vele. Máig pontosan nem tisztázott okok miatt erre nem került sor, és 1949 júniusában letartóztatták. A Rajk-per harmadrendű vádlottja volt, 1956 tavaszán szabadult, októberben elhagyta az országot és Franciaországban telepedett le. 2011. december 3-án, századik életévében, Párizsban hunyt el. Brankov tevékenységére 1. Bokor Péter. A harmadrendű vádlott. Párizsi beszélgetés Lazar Brankov egykori jugoszláv diplomatával. Valóság, 1989. 9. sz. A. Sajti Enikő-. Egy kommunista káder a külügyben: Rex József. Forrás, 2009. 7-8. sz, 89-109., valamint Vukman Péter-.,,Tito és Rankovics bizalmi emberei”: Rajk László és Lazar Brankov. In.: Magyarország és a Balkán a XX. században. Szerkesztette A. Sajti Enikő. JATEPress, Szeged, 2012. 273-296. 11 MÓL XIX-J-n-1945-1989. Volt külügyminisztériumi vezetők iratanyagai. Gyöngyösi János irathagyatéka. XIX-J-l-n-Gyöngyösi János-1945. 23. doboz. A SZEB jugoszláv delegációjának magyarországi tevékenysége kapcsán két szokatlan ügy iratai is fennmaradtak. 1945. október 24-én a delegáció autóját a fővárosban, Kispesten az egyik orosz laktanya közelében fegyveresek támadták meg, magyar származású sofőrjét megölték. A másik 1947. február 18-án történt Kecskemét és Kiskunfélegyháza között, amikor a SZEB iratait Belgrádba szállító gépkocsi elől egy teherautó nem akart lehúzódni útról, a vezető mellett ülő egyik jugoszláv katona, a misszió alkalmazottja „előbb a levegőbe lőtt, majd egy sorozatot a kocsiba, a soßr meghalt.” Mivel mindketten „idegen megszálló hadseregben szolgáló személyeknek ” számítottak, nem magyar bíróság vonta őket felelősségre. MÓL XIX-J-1-k-Jugoszlávia. 30/e-32 700.pol/1945.; 101 604/10.a-1947. 50. doboz 12 Rex József (1920-2004) 1946 végén a belgrádi magyar követségre nyert beosztást, egy időben a Magyar-Jugoszláv Baráti Társaság főtitkára volt. 1949 májusában letartóztatták és a Rajk-per kapcsán 15 évre ítélték, majd 1955-ben perújítási tárgyalás során, bizonyítékok híján felmentették a kémkedéssel elkövetett hűtlenség vádja alól. Életére, tevékenységére részletesen A. Sajti Enikő-. Egy kommunista káder a külügyben, i. m. 89-109., valamint Rex József-. A Magyar-Jugoszláv Társaság története. (1945. október-1949. vége) Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő. Forrás, 2011. 2.sz. 29-56. 13 Gyarmati Gy.\ A Rákosi-korszak. i. m. 35.