A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
572 VONYÓ JÓZSEF társadalmi tevékenységével kapcsolatos útmutatókra emlékeztetve, azok ügyében főispáni értekezletet hívott össze. Levelében - a NÉP megyei elnöki tisztét is betöltő, s ekkor már többségében Gömbös hívének számító49 - főispánokat az alábbi instrukcióval látta el: „Amennyiben addig is kételye támadna abban a tekintetben, hogy a szervezési utasítások egyes pontjai a közigazgatási ügyintézésben zavart okozhatnak, vagy éppen a közigazgatási hatóságok feladatkörébe vágó tevékenységet állapítanának meg, vagy charitatív s népegészségügyi téren keresztezhetnék a hatóságok ügykörét, ez esetben hasson oda, hogy a kérdéses pontok végrehajtása egyelőre folyamatba ne tétessék.”50 A tanácskozáson részt vevő főispánok többsége elvben támogatta a párt szervezeteinek folyamatos működtetését, sőt, a „társadalmi munkába való beállításukat” is. A részleteket illetően azonban - különböző mértékben és eltérő hangsúlyokkal ugyan - az aggályaiknak és ellenvetéseknek adtak hangot. Szinte általános volt körükben a vélemény: a szervezőmunka azzal a teljességgel, ahogy az útmutatók szerint elvárták, nem valósítható meg. Hangsúlyozták a fokozatosság betartását, türelmi időt kértek, s a helyes megoldásnak azt tartották, hogy a főispánok a helyi sajátosságok alapján maguk dönthessék el, mi valósítható meg a pártközpont elképzeléseiből. Többen azonban a társadalom túlzott megszervezéséről beszéltek, s arról, hogy a megindult szervezkedés „megbolygatja a társadalmi békét”. Különösen ellenezték a karitatív, a kulturális és a sporttevékenység teljes kisajátítását a NÉP helyi szervezeti által. Ebben egyrészt a közigazgatás hatáskörének megsértését látták, másrészt úgy vélték, hogy indokolatlan a kormányzathoz, a főispánokhoz többnyire lojális egyesületek korlátozása.51 Mindezzel az ülésen részt vevő Marton Béla - Gömbös által támogatott és szorgalmazott - koncepciójának alapvető elemeit kérdőjelezték meg. Ezzel egy időben határozottan léptek fel a Marton-féle szervezőmunka ellen a nagytőke NEP-en belüli képviselői is. Annak fenntartása esetén kilépésüket is kilátásba helyezték.52 December végén Shvoy Kálmán nyugalmazott tábornok, a NÉP szegedi országgyűlési képviselője levélben figyelmeztette Gömböst, hogy a kritizált szervezési gyakorlat miatt feszült hangulat alakult ki a pártban, mely a Marton Béla körül csoportosuló fiatalok és az idősebb politikusok között harc veszélyét vetíti előre. Az utóbbiak nagyobb számban történő bevonását javasolta a vezetésbe a főtitkár túlhatalmának ellensúlyozására.53 Az ezt követően Gömbös, Kozma és Marton Béla országos főtitkár között 1936 januárjában lezajlott tárgyalások eredményeként gyengültek elsősorban a szervezőmunkát irányító Marton pozíciói. A Vezér ugyan kiállt híve és az általa 49 Takács Tibor. A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon. Századok 134 (2000) 5. sz. 1040-1043. 50 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára TV B. 401/a (főisp. biz.) 470./1935. - Kozma Miklós belügyminiszter levele a főispánoknak. (1935. dec. 2.) 51 Magyar Országos Levéltár K429 1936-86. Kozma-iratok. 19. csomó 3. dosszié. A főispáni értekezlet jegyzőkönyve. 1935. december 12. 52 Kónya S.\ Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére. I. m. 187.; Stier M.\ A kormánypárt fasiszta jellegű átszervezésének csődjéhez i. m. 702. 53 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Sajtó alá rendezte, bev., jegyzetek: Perneki Mihály. Kossuth, Bp., 1983. 143.
