A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
KÍSÉRLET A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS MEGSZERVEZÉSÉRE, 1933-1936 5 73 gyakorlatba átültetett pártszervezési elvek mellett,54 az Országos Központ 1936. januári körlevelében55 azonban már új tartalommal és hangnemben adtak szempontokat a társadalmi csoportok munkáját szabályozó irányelvek értelmezéséhez. Ezek szerint a női csoportok feladata - az eredeti elképzelésekkel szemben- „... aközségekben [...] eredményesen működő jóléti intézmények” segítésére korlátozódott. Az ifjúsági csoportnak változatlanul kötelessége volt, hogy „tagjaiból erős jellemű, nemzeti érzéstől áthatott, kötelességteljesítő és a Nemzeti Egység gondolatát szolgáló férfiakat neveljen”, ám önálló sportegyesületet nem létesíthetett, a meglévőket kellett támogatnia. A népművelési csoportoknak kizárólag olyan területeken kellett/lehetett akciókat szervezniük, melyeken anyagi eszközök hiánya miatt a helyi közigazgatás által szervezett népművelési bizottságok nem tudták teljesíteni feladataikat. A gazdasági bizottság sem folytathatott olyan tevékenységet, mely „valamely helybeli foglalkozási ág érdekeit veszélyezteti, avagy hatósági feladatot képez”, másrészt nem indíthattak önálló vállalkozást. Ezek az utasítások egyrészt a főispánok követeléseinek teljesítését, másrészt az eredeti célkitűzés lényegének - legalábbis átmeneti - feladását jelentették. * * * A folyamatot áttekintve nyilvánvaló, hogy Gömbös - munkatársaival együtt - már a miniszterelnöki bársonyszék elfoglalását követően eltervezte a társadalom élete minden szegmensének egy központi akarat által irányított megszervezését - az ő ideológiai-politikai elképzelései szellemében. Az akció megtervezése, a részletek kidolgozása fokozatosan történt. A gyakorlati megvalósításra pedig csak három évvel később, a stabilnak vélt parlamenti többség, a kormányban és a főispáni karban bekövetkezett, Gömbös pozícióit erősíteni látszó személyi változások - azaz az államhatalmi pozíciók többségének megszerzése - után tettek kísérletet. A választott metódus több alapelemét tekintve eltért a fasiszta és nemzetiszocialista gyakorlattól. Ez érvényes a létrehozni kívánt struktúra szervezeti egységeire és szerkezetére. A legnagyobb különbséget abban fedezhetjük fel, hogy kizárólag a párt keretei között létesítendő intézmény- rendszerről volt szó, s - az olasz és német mintától eltérően - nem került sor azok jogszabályok által történő állami megerősítésére. A lényeget illetően azonban a gömbösi kísérlet azonos volt az olasz és német mintával: ugyanúgy a társadalmi önszerveződés teljes felszámolására, a társadalom és annak hétköznapi élete egy akarat alapján történő megszervezésére, az a feletti totális uralom megteremtésére irányult, mint a Mussolini és Hitler által szervezett „társadalmi szervezetek” létrehozása. A legnagyobb különbség az volt, hogy a NÉP vezetőinek terve nem valósult meg a gyakorlatban. Elsősorban azért, mert a magyar társadalom majd minden rétegének - köztük a társadalmi, egyházi, gazda54 L. Ormos M.\ Egy magyar médiavezér. I. m. 439.; Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban. Századok, 145. (2011) 1. 165-167. 55 A NÉP Országos központjának körlevele az összes szervezetekhez (1936. január). Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részlet In: Gömbös pártja. I. m. 343-347. Idézett részek: 345-346.
