A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
KÍSÉRLET A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS MEGSZERVEZÉSÉRE, 1933-1936 571 Katonatisztek Nemzeti Szövetsége és a különböző foglalkozási csoportok (tanárok, közalkalmazottak, vasutasok, postások, az állami közüzemek alkalmazottainak), továbbá a fasiszta forradalom rokkantjainak, sebesültjeinek fasiszta egyesületei ,46 Magyarországon is léteztek különböző, gyakran Gömbös nézeteivel, a NÉP ideológiájával és programjával rokon elveket valló társadalmi szervezetek. Elég, ha a MOVE-ra, az EME-re, az egyetemisták bajtársi egyesületeit tömörítő Turul Szövetségre, a Frontharcos Szövetségre, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségére, vagy a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületére gondolunk. Gömbös ugyan szorgalmazta a magyarországi egyesületek számának csökkentését, azok tevékenységének „közös nevezőre” hozását, de ezt a feladatot a Társadalmi Egyesületek Szövetségére (TESZ) testálta volna.47 Hitler és Mussolini gyakorlatától eltérően, nem vetette fel ezek betagolását a NEP-be - szervezeti kereteik megtartása mellett. A települések mindennapi életének kizárólagos irányítása a kormánypárt helyi szervezeti által azonban fokozatosan funkciótlanná tette, s ez által ellehetetlenítette volna őket. így a NÉP keretében, kizárólag a pártvezetés határozatával létesített társadalmi csoportok - ha eltérő keretek között is - ugyanazt a funkciót kívánták betölteni, mind az NSDAP és a Nemzeti Fasiszta Párt tagoltabb, törvényekkel is szabályozott tagszervezetei. Az 1935-ös választásokat követő mintegy nyolc hónapban a Gömbös-csoport arra tett kísérletet, hogy a választók nagyobb részét tömörítő, az ország majd minden településén helyi szervezettel rendelkező, erősen centralizált, fizetett pártapparátus által irányított, a Vezér akaratát ez által érvényesítő kormánypárt segítségével, az érvényes alkotmányos kereteket megkerülve, azok sérelmére, a maga céljai szerint szervezze meg a társadalom egészének életét. A NÉP vezérkarának ezek a törekvései a magyar politikai életben szokatlan, jórészt ismeretlen gyakorlatot igyekeztek meghonosítani. Olyat, ami egyrészt radikálisan beszűkítette volna a társadalom - addig az állami korlátozások mellett is érvényesülő - különböző érdekek, hagyományok, politikai célok alapján történő önszerveződési lehetőségeit, s általuk megvalósuló érdekérvényesítését. Ez a társadalomszervezési metódus egyúttal a korabeli alkotmányos, illetve törvényes keretek között működő állami intézmények és önkormányzatok jogosítványainak, hatáskörének súlyos csorbítását is jelentette volna - mindenféle jogi (törvényi, rendeleti) felhatalmazás nélkül. A kísérlet azonban kudarcot vallott. Alig indult meg a társadalmi csoportok szervezése, széleskörű ellenállás bontakozott ki vele szemben. Nem csak az ellenzéki pártok, a Bethlent is magába foglaló régi hatalmi elit, a katolikus egyházi hierarchia tiltakozott a kibontakozó gyakorlat ellen, nem csak a konzervatív, kisgazda, liberális és szociáldemokrata sajtó cikkezett diktatórikus törekvésekről. Akciót indított ellene - minden bizonnyal Horthy jóváhagyásával - a belügyminiszter, Kozma Miklós, Gömbös barátja és politikai híve is.48 A NÉP 46 A Nemzeti Fascista Párt. Vallecchi, Firenze, é. n. 83-118. 47 Beszéd a Társadalmi Egyesületek Szövetsége 15. közgyűlésén. In: Gömbös Gyula-. Válogatott politikai beszédek és írások. Szerk. és utószó: Vonyó József. Osiris, Bp., 2004. 615-618. 48 L. Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában. PolgArt, Bp., 2000. II. kötet 434-440.
