A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936

570 VONYÓ JÓZSEF civil szervezetek, magánszemélyek vagy csatlakozzanak a Nemzeti Egység Pártja megfelelő társadalmi tevékenységi csoportjához, vagy működjenek együtt vele, de a közös rendezvényekre, akciókra a NÉP égisze alatt kerüljön sor, melyben a tár­sult csoportok, egyének csak közreműködőként szerepelhetnek. A végső cél az volt, hogy „...a jövőben ezek a különálló akciók teljesen szűnjenek meg és minden­féle [...] akciót a Nemzeti Egység kezdeményezzen, illetőleg hajtson végre...”. A ve­zető, kezdeményező szerepet a helyi képviselőtestületek, illetve a közigazgatás ál­tal szervezett vagy támogatott akciók esetében is meg kellett szerezniük.43 Az új kampány révén már nem politikai értelemben szervezték a párt által (és nemcsak) a választó polgárokat, hanem az egész társadalom szabadidejét a gyermekektől a felnőttekig. Nyilvánvalóan és bevallottan a nevelés, általa pedig a politikai befolyásolás érdekében. Azaz mindez politikai célokat szolgált, ha­sonlóan Mussolini Dopolavoro és Hitler Kraft durch Freue mozgalmához - anélkül, hogy e lehetséges előképekre hivatkoztak volna. Nem csak nem hivatkoztak a lehetséges előképekre - nem is másolták azok szervezeti kereteit és jogi szabályozását. A Harmadik Birodalomban a kü­lönböző - magyarországinál nagyobb számú, s ezért tagoltabb - társadalmi szervezetek kétféle módon tagozódtak az NSDAP-be. Jogállásukat pedig tör­vényben szabályozták. A Hitlerjugend, az attól független NSDStB (Nemzeti­szocialista Német Diákszövetség), az NS-Frauenschaft (Nemzetiszocialista Nő­szövetség) tagozatok ként képezték a párt szerves részét. A törvény szerint „nem önálló jogi személyek és nem rendelkeznek saját vagyonnal”, a párt azokkal „vagyonjogi értelemben szerves egységet képez”. Más szervezetek, mint pl. a Deutsche Arbeitsfront (Német Munkafront), az NSD Arztebund (Nemzetiszoci­alista Német Orvosszövetség), a hasonló neveken szervezett tanár-, hivatalnok- és jogászszövetség stb. önálló jogi személyként voltak az NSDAP csatolt szerve­zetei, de „finanszírozás tekintetében a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt birodalmi pénztárosa alá tartoznak”.44 Ezek a szervezetek - összesen 14 - ne­mek, életkor vagy foglalkozás szerint összefogták és szervezték a társadalom egészének életét. E kereteken kívül nem létezhettek társadalmi szervezetek. A törvény értelmében így a társadalom teljes egészében az NSDAP befolyása alá ke­rült, annak kiszolgáltatottjává vált. Külön kell szólnunk arról, hogy a Deutsche Arbeitsfront fontos feladatává vált - az olaszországi Dopolavoro mintájára - előbb Nach Arbeit (Munka Után), majd később Kraft durch Freude (Erő az Örömből) néven szervezett mozgalom révén a lakosság szabadidejének szervezése.45 Olaszországban a Nemzeti Fascista Pártnak is szerves részét képezték a kü­lönböző társadalmi csoportokat összefogó szervezetek: a fiatalok általános és ezen belül katonai nevelésében kulcsszerepet játszó ifjúsági szervezetek (Fasci Giovanili di Combattimento), a maga alszervezeteivel (farkaskölykök, Balilla), a Fascista Fő­iskolai Csoportok, a lakosság szabadidejét szervező Nemzeti Dopolavoro szervezet, az egész olasz sportot irányító Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság, a Szabadságolt 43 Gömbös pártja. I. m. 298. 44 Gesetz zur Sicherung der Einheit von Partei und Staat (1935. március 29.) In: Organi­sationsbuch der NSDAP I. m. 506. 45 Uo. 191-192. Lásd még Ormos Mária: Hitler. T-Twins, h. n. 1993. 262-263.

Next

/
Oldalképek
Tartalom