A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936

KÍSÉRLET A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS MEGSZERVEZÉSÉRE, 1933-1936 5 69

egyesületeket, a „világnézetileg közel álló” MOVE sportkörökkel pedig „munka- közösséget kell létesíteni”. A sportéletnek „a nemzet nagy céljainak megvalósításához szükséges jellemnevelést” is kellett szolgálnia a népi játékok és a legkülönbözőbb versenysportok, valamint sportünnepélyek szervezése révén.37

A népművelési csoportoktól a település élete teljes kulturális életének szervezését és kizárólagos irányítását várták. Ennek érdekében kellett megszervezniük a „Nemzeti Egység műkedvelő gárdáját, énekkarát, zenekarát, szavalókórusát, köl- csönkönyvtárát, népi gyűjteményét (múzeumát)”, továbbá kultúrpolitikai akciókat - a felnőtteknek ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat, kiállításokat, vigalmi rendezvényeket, a gyerekeknek pedig mesedélutánokat - rendezniük. Az 1920-as évek óta a törvényhatóságok, községek városok igazgatási szerveinek népművelési bizottságai által irányított iskolán kívüli népművelést38 is ezek keretébe kellett beilleszteniük.39

A gazdasági csoportoknak az önsegélyezés, a munkaalkalmakat és kereseti lehetőséget biztosító munkaközvetítés, a közös szükségletek kedvezőbb feltételek melletti kielégítését segítő közös vásárlás (beszerzés) megszervezésével, sajátos mezőgazdasági vagy ipari terméket előállító üzem („Nemzeti Egység Műhelye”) létesítésével, illetve termelésének, értékesítésének megszervezésével, irányításával, új gazdasági ágak, eljárások meghonosításával, a szövetkezeti élet fellendítésével kellett gondoskodniuk a település gazdasági életének fejlesztéséről, problémáinak megoldásáról.40

A propagandacsoportnak kellett biztosítania a pártkor működtetését, a NÉP jelképeinek (zászló, jelvény, címtábla) állandó használatát; segítenie kellett a többi csoport munkáját.41 Legfontosabb feladata volt a pártpropagandát, a NÉP helyi tagjainak rendszeres politikai képzését szolgáló vitaesték szervezése, mely központi tematika alapján végzett politikai oktatást jelentett.42

Az előírt feladatok elvégzése révén a települések NEP-szervezetei nem új funkciókkal gazdagították volna községük, városuk életét, hisz ezek nagy részének elvégzésére a dualizmus korától kezdve szerveződtek szerte az országban egyházakhoz vagy politikai pártokhoz kapcsolódó, illetve azoktól függetlenül működő egyesületek. Sőt, mint azt pl. a népművelés esetében láttuk, az állam által működtetett szervezetek. De nem is ez volt a NÉP vezérkarának célja. Ellenkezőleg: a munkacsoportoknak - mint az ifjúsági és a népművelési csoport esetében már utaltunk rá - el kellett érniük, hogy az adott területen hasonló feladatokat ellátó

37 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete ifjúsági csoportja részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részlet In: Gömbös pártja. I. m. 298-302.

38 Lásd: Az iskolán kívüli népművelés ügyében tartott szakértekezlet szakosztályi üléseinek 11923. július 25-28.1 határozatai és azok indoklása. Bp., 1923

39 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete Társadalmi Tevékenységének népművelési csoportja részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részlet In: Gömbös pártja. I. m. 302-315.

40 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete Társadalmi Tevékenységének gazdasági csoportja részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részlet In: Gömbös pártja. I. m. 316-323.

41 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete Társadalmi Tevékenységének propagandacsoportja részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Közölve In: Gömbös pártja. I. m. 324-336.

42 Vita- és szónoki tárgyak. Melléklet az 1934. szeptemberi körlevélhez. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Közölve In: Gömbös pártja. I. m. 171-191.