A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban
sen szított felforgató eszmékkel és törekvésekkel kell szembeszállni az alkotmányvédelem, a demokratikus eszmék és a jogrend biztosítása érdekében”.35 Politikai hitvallásáról is nyilatkozott: „mindig liberális voltam, abban az értelemben, hogy mindenkinek meg kell adni az őt megillető emberi jogokat” társadalmi osztálytól függetlenül, úgy vélte, hogy a „pártkeretek változhatnak, csak az elvekhez való hűségben kell következetesnek lenni”, s ezért az emberi jogok, a polgári és szabadság és jogfolytonosságon felépült alkotmányhűség szolgálata, családi múltja is a liberalizmus melletti kiállásra ösztönzik.36 Hamarosan rendszeres cikk- és vezércikkírója lett az Esti Kurír című liberális napilapnak.37 Az 1935. áprilisi választásokon a Szabadelvű Liberális Ellenzék polgári összefogás tagjának, a Nemzeti Szabadelvű Párt budai listájának második helyén indult, s szerzett parlamenti mandátumot.38 Az 1935. június 2-3-ai fővárosi választások után tagja lett a fővárosi törvényhatósági bizottságnak is. Következetesen szembeszállt a Gömbösi-féle ipari novella beterjesztésével, mert az a liberális felfogás szerint korlátozza a szabad verseny érvényesülését.39 De fellépett a Nemzeti Egység Pártja átépítése ellen is, mivel abban egy pártdiktatúra kiépítésének kísérletét látta.40 Liberális, de legitimista felfogásával is ellentétes volt a kommunista eszmék elfogadása, akárcsak a jobboldali radikalizmus bármely formájának tolerálása a közéletben, amelyet ,jobb- és baloldali bolseviz- mus”-ként jellemzett.41 A három törvényhozási időszakának összevetésekor az tűnik ki, hogy ekkor volt a legaktívabb: 1935 és 1939 között 34 felszólalást jegyeztek be a neve mellé s 5 interpellációt terjesztett be. Legitimista felfogása népszerűsítésének már kevesebb bizonytékát adta, főleg 1937-től kezdve cikkeinek témája a náci német ideológia, „a nagynémet terjeszkedés” miatti aggodalom volt. Még 1935-ben kedvező fordulatot látott a Habsburgok ausztriai beutazásának engedélyezésében s hasonló lépésre kérte a magyar kormányt is, kiemelve, hogy a dinasztia birtokait itt nem vették el, ne kezeljék „száműzöttként utolsó törvényes királyunk örökösét.”42 Az Anschluss veszélyének ismételt felidézésében Ausztria számára a restaurációt és a volt Monarchiához hasonló dunai hatalmi csoport kialakulását tartotta egyedüli támasznak a Harmadik Birodalommal szemben.43 Mindeközben legitimista elveit nem tagadta meg, de megnyilatkozásaiban hangsúlyeltolódás figyelhető meg. 1937. április 30-án a legitimizmusról az Országos Kaszinóban nemcsak legitimisták előtt, mint az 1933 után létrehozott EGY ARISZTOKRATA ÚTJA A 20. SZÁZADI POLITIKAI PÁRTOKBAN 531 35 Esti Kurír, 1935. március 9. 1. Gróf Apponyi György és Gratz Gusztáv nyugalmazott külügyminiszter belépett a Rassay-pártba c. cikk 36 Esti Kurír, 1935. március 12. 3. Hiszek az emberi jogokért küzdő szabadelvűség erejében. Apponyi György beszéde. 37 Csak jelzésül aktivitására: 1935. március és 1935. december 31. között 12, 1936-ban 96 teljes névvel vagy monogrammal jelzett vezércikke és egyéb helyen elhelyezett cikke található meg a lapban. 38 Hubai L.\ Magyarország XX. századi választási atlasza i. m. 102. 39 Esti Kurír, 1936. február 15. 1. Apponyi György: Az élet joga c. cikke 40 Esti Kurír, 1936. május 5. 3. Apponyi György: Az ország meg van győzve c. cikke 41 Esti Kurír, 1936. május 6. 3. Apponyi György: A szélsőségek térhódítása c. cikke 42 Esti Kurír, 1935. július 6. 1-2. Apponyi György: A láthatatlan sorompó c. cikke 43 Esti Kurír, 1938. február 22. 7. Apponyi György: A történelmi esemény c. cikke. Ebben visszautalt egy 1936. március 14-ei hasonló témájú és gondolatú írására is.
