A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)

50

VÁRKONYI ÁGNES

városok vámmentességén kívül foglalkozott a molnárok, pásztorok, jobbágyok, polgárok viszonyaival és felfigyelt a főúri uradalomban a XVII. század végén megjelenő ipari üzemre is.31 Takáts Sándor a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 11 évfolyamában 126 hosszabb-rövidebb tanulmányt és kisebb-nagyobb közleményt adott közre. Ezek nagy többsége a XVI-XVII. század tágan értelmezett kereskedelemével foglalkozik beleértve a réz, só, higanybányászatot, a folyók hajóz- hatását biztosító terveket, a monopóliumokat és a csempészetet. Forrásait a bécsi levéltárakban tárta fel, ahová korábban magyar történetíró gondolatban sem könnyen járhatott. Főleg a Hofkammerarchivból kiemelt dokumentumait a gazdasági érdekviszonyok tengelyén rendezte átfogó koncepcióba. Feltehetően Károlyi Árpád Illésházy értekezésében vázolt modellből indult ki, s módszerét úgy vitte tovább, hogy a XVII. század végéig az egész magyarországi társadalom addig ismeretlen kereskedő rétegeit tárta fel a mezővárosi tőzsérektől a sókereskedőkig. Nagyobb tanulmányaiban rekonstruálta az európai kereskedelmi hálózatba bekapcsolódni igyekvő rétegeinek és csoportjainak küzdelmét a Habsburg kormányzat és az udvari arisztokrácia monopóliumai ellenében.32

A Gazdaságtörténeti Szemlében nem előzmények nélkül kapott nagy hangsúlyt a várostörténet, különösen Kassa története és mindenekelőtt a borkereskedelem.33 A tanulmányok, közlemények és forrásközlések átfogták a gazdaság nagy területét a népességszámtól, az udvari élelmezéstől, a hadseregellátásig, a görög, örmény, zsidó, török kereskedők tevékenységétől a bányák, pénzügyek, céhek s a nagy levéltári anyagra épített posta történetéig.

Ezt a reformkori hagyományokat korszerűen, a realizmus jegyében tovább vitt gazdaságtörténeti diszciplínát azonban több veszély fenyegette. A törvényszerű fejlődés, egyáltalán a fejlődés és a gazdasági tényezők meghatározó teóriáját az 1860-as években már Magyarországon is népszerű Johann Gustav Droysen szellemében éles bíráltok érték. Determinizmus, materializmus, a nem- zetietlenség vádjaival támadta a historizmus, és adatait kisajátította a romantika. Ez részben a korszerű forráskritika megkésettségéből és abból is következett, hogy hiányoztak az átfogó és az intézményekkel foglalkozó művek. Bár a gazdaság vonulatait a Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent milleniumi Magyar nemzet története kötetei igaz, hogy egyenetlenül, töredékesen és sokszor egyoldalúan, de már kezdték szervesen beépíteni Magyarország általános történetébe.34

Borkivitelünk Lengyelországba 1711-1735-ig. 1800. 282-284. Marhakivitelünk Velencébe 1514-ben. 1899. 144—149. Marhakivitelünk és behozatalunk 1733-37-ben. 1900. 234-236. Harmincadjaink összes jövedelme és kiadása 1749-54-ben. 1900. 382.

31 Tagányi Károly. A Rákócziak regéci üveghutája. MGSZ 1900. 142.

32 Takáts Sándor: Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. MGSZ 1899. 343- 367., 391-412., 439-464. A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. 1900. 97-122., 145-176., 193-222., 241-273., 289-319. Marhakereskedésünk a Keleti Kompánia kezében. 1900. 479-480. Két világkereskedelmi cikkünk a XVIII. században. 1903. 57-152.

33 Kerekes György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró 1573-1635. MGSZ 1902. 106-117. A Kassai kereskedő céh (Bruderschaft ) könyve. 1446-1553. 1903. 342-352.

34 Lánczy Gyula: A történelmi módszerről. Elhangzott a Magyar Történelmi Társulat 1885. évi Kongresszusán. Irományok. Századok 1885. Az osztrák történetírás intézménytörténeti érdeklődéséről: Adam Wolf: Die Hofkammer unter Kaiser Leopold I. Wien, 1853. Franz Martin Mayer: Die