A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)

A Századok, a Történelmi Tár, az Erdélyi Múzeum, a nagy politikatörténeti forrásgyűjtemények és az Akadémia Monumenta Hungáriáé Historica sorozatai rendszeresen közölt gazdaságtörténeti információkat hordozó forrásokat is. A leltárak, udvarbírói utasítások, áriimitációk, vámrendeletek, alapítványok, birtokösszeírások, kárbecslő jegyzőkönyvek, bányászati, pénzügyi iratok, testamentumok sok esetben a művelődéstörténet gyűjtőneve alatt kerültek közlésre, vagy a politikatörténet, nemegyszer a romantikus felfogás szerint nyertek értelmezést. Eredeti összefüggéseikből kiemelve a gazdasági folyamatok dokumentumai átlényegültek históriai dekorációvá, vagy mint érdekes kuriózumok, kosztümök kellékei jelentek meg. Reális történet-érzékenység kialakulása helyett ez a szétszórt és kezeletlen forrástömeg a romantikus felfogás malmára hajtotta a vizet.35 Többen is kezdeményezték, hogy a korszerű forráskezeléssel rendezzék a roppant történeti anyagot. Fejérpataky László, a Sieckel intézet neveltje azt javasolta, hogy alakítsanak az Ecole des Nationale Chartes és az Institut für österreichische Geschichtsforschung mintájára Budapesten a történettudós képzést és a forráskiadást ellátó intézetet. Nem hozott eredményt Thallóczy Lajos 1885-ben elhangzott javaslata sem a forráskritika kezdeményezésére. Nem nyitott gazdaságtörténeti forráskiadási sorozatot a Monumenta. Az európai országok eltérő társadalmi gazdasági fejlettsége alaposan megnehezítette az egyetemesen érvényes, egységes fogalmi rendszer kialakulását.36

Acsády Ignác programadó tanulmányában 1895-ben az egész magyar történetírást elmarasztalta, hogy a múlt gazdasági élete nem érdekli. Pedig a magyarság érdeme - szögezte le -, hogy a „sivatag pusztaság”, amit a honfoglalók itt találtak „ez a sivatag ma Európa Kánaánja, éléskamrája s a nemzet, mely benne él, ezer éves múltja dacára töretlen ifjúi erővel szolgálja az emberi polgárosodás eszményeit. Az egykori ősvadon alig lakott területén ma sokmilliónyi ember találja testi-lelki javát, anyagi, szellemi boldogulását. Lehet-e ennél gyökeresebb, dicsőségesebb változást elképzelni? És lehet-e egy nemzetnek, egy államnak maradandóbb érdeme, mint éppen ez a meseszerű változás, ez a csodálatos haladás?”37 A valóságtól némileg elrugaszkodó lelkes programjában AcsáA FOLYAMATOSSÁGRÓL A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 51

Anfänge des Handels und der Industrie in Österreich und die orientalische Compadnie. Innsbruch 1882. Vő: Szekfű Gyula: Magyar történet IV köt. Bp., 590., 594. Acsády Ignác az 1655-1711 félévszázad gazdasági viszonyairól szólva az országot az „Udvari Kamara Danaiada zsákja” és a „főurak hallatlan hírvágya” között őrlődőnek írja le.

35 Jellemzőek Thaly Kálmán forrásközlései: Adalék a magyar háziipar történetéhez. Századok, 1874. 513-514. Magyar céhszabályzat a XVI. Századból. Századok, 1885. 736-739. II. Rákóczi Ferenc korában fa pozsonyi Toldy körben tartott előadásából a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és köz- művelődési viszonyokra vonatkozó részletek 1. Történelmi Lapok, 1876. április 12-14 és 20. szám. II. Rákóczi Ferenc utasítása bánya és pénzverő-házi -inspectora számára. Történelmi Tár, 1881. 371-377. A hazai képzőművészet, műipar, nemzeti viselet, fegyvergyártás és háztartás történetéhez II. Rákóczi Ferenc udvarában s korában (1706-1711) Történelmi Tár, 1882. 1883. Magyar borok kivitele külföldre, különösen Angliába, a múlt század elején. Egyetértés, 1885. április 2-3. szám. Munkácsi leltárak és udvarbírói iratok.(1680-1701.) Történelmi Tár, 1900. 321-384. Uő. (közi.) Báró Palo- csay György kuruc tábornok versei a gazdaságvitelről. MGSZ 1898. 204-210.

36 Ennek később is zavaró hiányáról 1. Benda Gyula-. Megjegyzések Kosáry Domokos cikkéhez. Valóság 1975. In: Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény, i.m. 43^16.

37 Acsády Ignác-. A magyar gazdaságtörténet feladatai. MGSZ 1895. 137-158. Részleteket közöl Romsics /.: Clio bűvöletében, i.m. 525-526.