A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)
48 VARKONYI AGNES közzé a selmeci bányavállalkozókról és az alsómagyarországi bányaművelés történetéről.19 Más módszerrel, más terület gazdasági életéről tájékoztat a 80- as években Károlyi Árpád munkája: Illésházy István hűtlenségi pőre. Károlyi, a párizsi Ecole Nationale des Chartes mintájára alapított bécsi Institut für österreichische Geschichtsforschung, Theodor Siecel intézetének egyik első magyar történész neveltje gazdaságtörténeti érdeklődését a pozitivista történetszemlélet és a bécsi levéltár gazdag forrásanyaga határozta meg. A Haus-Hof- und Staatsarchiv tisztviselője, majd későbbi igazgatója, egy addig ismeretlen réteg megtestesítőjét, a XVI-XVII századforduló kereskedő főurát mutatta be. Kibontotta az addig pusztán politikatörténeti eseményként számon tartott Illésházy per gazdasági tartalmát. Elsőként mutatta be a magyar- országi réz nemzetközi gazdasági jelentőségét, s az üres kincstár, és az adósságok hálójában vergődő uralkodó és állama körül tevékenykedő udvari hitelezőket. Olyan fogalmakat használ, mint a fiscus érdeke, a hűtlen pénzkezelés, a kamarai perek, rézkereskedelem és a bortermelő mezővárosok. Szinte provoká- lóan állapította meg Illésházyról: „nevéhez hadi tények nem fűződtek.” Viszont bemutatta, hogy a királyi főudvarmester és udvari tanácsos, Liptó és Trencsén vármegyék főispánja kiváló gazda, hajnaltól járja majorságait, s mint maga írja estére úgy elfáradt, „mint egy ló.” Szigorú pénzkölcsönző, gazdagsága egy hercegséggel felér, de takarékos, mint a polgár, keménykezű földesúr, szenvedélye pedig a kereskedelem és a vagyon gyarapítása. A konkurenciaharcban végül is alulmaradt a rézkereskedelem monopóliumát birtokló, tőkeerős és a császári hatalmat maga mellé állító nemzetközi vállalkozóval, Lazarus von Henkellel szemben.20 Károlyi Árpád feltárta és szervesen beépítette a magyar történetbe a politikai konfliktusok eredeti tartalmát, a gazdasági érdekellentéteket, s felvázolta a kora újkori vállalkozó, kereskedő politikai elit modelljét. Majd pedig Buda visszavívásának 1886-ban megjelent monográfiája nemzetközi szinten mutatta be a török háború pénzügyi alapjait.21 Jellemzőek a történeti érdeklődés új irányának gazdag voltára az ugyancsak az 1880-as években megjelent várostörténetek: Salamon Ferenc három kötetes összefoglalása Budapest történetéről, Jakab Elek ugyancsak három kötetes, máig kimeríthetetlenül adatgazdag Kolozsvár története és más várostörténetek és közlemények.22 Az induló gazdaságtörténet gyümölcsöző évtizedét Acsády Ignác adózás és pénzügytörténeti tanulmányai és a XVI-XVII. század 19 Wenzel Gusztáv. A selmeczi bányavállalatok története. Budapest, 1884. US: Alsó-Magyaror- szág bányamívelésének története I—II. köt. 1884-1887. 20 Károlyi Árpád'. Illésházy István hűtlenségi pőre. Bp., 1883. 21 Figyelemreméltó, hogy az 1880-as évekre a gazdaság konszolidációja jellemző. Katus László'. Az államháztartás válsága és konsolidációja. In: Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény XVTII-XX. század, i.m. 201-203. 22 Salamon Ferenc: Budapest története. Bp., 1878-1888. Jakab Elek: Kolozsvár története. Kolozsvár, 1870-1888. Demkó Kálmán: Lőcse története. Lőcse, 1884. Dr. Tóth Lőrinc: Adalékok az ipar és kereskedelem történetéhez Kassán. A kassai főgimnázium Értesítője. 1884/5. Deák Farkas: A kolozsvári ötvöslegények sztrájkja. Akadémiai Értesítő. 1888.