A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)

A FOLYAMATOSSÁGRÓL A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 49 közgazdasági viszonyait áttekintő munkája zárja.23 A folytatás ígéretes. Létre­jött egy gazdaságtörténeti szakfolyóirat, a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle.24 A nemzetközi jelentőségű Zeitschrift für Social- und Wirtschaftsgeschich­te megjelenésével majdnem egy időben, 1894-ben az Országos Magyar Gazdasá­gi Egyesület támogatásával meginduló Magyar Gazdaságtörténeti Szemle prog­ramját a folyóiratot 1899-ig szerkesztő Paikert Alajos és Acsády Ignác fogal­mazták meg.25 Profilját Acsády, a két szerkesztő Tagányi Károly (1897-1901) és Kováts Ferenc (1901-1906), valamint Takáts Sándor tanulmányai határozták meg. Ma már méltán állítható, hogy maradandó értékű tanulmányok jelentek meg, és a különböző közlemények, cikkek ugyancsak hozzájárultak, hogy az eb­ben az időben önállóan napvilágot látott művekkel együtt kirajzolódott a kö­zépkori és koraújkori gazdaságtörténet tágas hálózata, azóta is érvényes súly­pontokkal. A Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében láttak napvilágot a kereskede­lemtörténeti munkájával nevet szerző Kováts Ferenc középkori pénztörténeti, kereskedelem és Pozsony történetével foglalkozó írásai.26 Acsády Ignác ideje ja­vát ezekben az években a XVII. század második felének feldolgozása foglalta le a millenniumi Magyar Nemzet története VII. kötete számára, ár és mértéktörté­neti közleményei viszont historiográfiai jelentőségűek, annak ellenére, hogy el­mélyültebb kidolgozásához nem jutott.27 Tagányi Károly meghatározó földkö­zösség történeti tanulmányán és közleményein28 kívül alig vehetők számba a gazdaságtörténet különböző összefüggéseire világító tanulmányai. Tudomány- történeti újdonság a modern erdészeti kultúra kialakulásával foglalkozó írá­sa.29 Kereskedelem-történeti közleményei előtanulmányok is lehetnek a bor külforgalmazását feldolgozó monográfiának.30 A váruradalmak számadásain, a 23 Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinád korában. Bp., 1888. Közgazdasági állapo­taink a XVI-XVII. században. Bp., 1889. A magyar jobbágynépesség száma a mohácsi vész után. Bp., 1889. Régi magyar birtokviszonyok. Bp., 1894. Gunst Péter: Acsády Ignác történetírása. Bp., 1961. Jelentősége a magyar gazdaságtörténetben egyértelmű, de az nem mondható, hogy törekvései „egy- személyű vállalkozás” lett volna. Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 1995. 168. 24 Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténeti Szemle történetéhez. Századok 103(1969) 662-664. 25 Paikert Alajos: Bevezetés. MGSZ 1994. 1-4. és Gróf Széchenyi István és az Országos Magyar Gazdasági egyesület. 1995. 368-369. Acsády Ignác: A magyar gazdaságtörténet feladatai. MGSZ 1895, 137-158. Részleteit közli: Romsics /.: Clio bűvöletében, i.m. 525-528. 26 Kováts Ferenc: A magyar arany világtörténeti jelentősége művének (1923) mintegy előtanul­mányai: Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435-60. MGSZ 1900. 195-211., 233-236., 385-399., 433- 457. Uő: Velencei ducatus árfolyama Pozsonyban 1904. 1443-1445. Magyar és osztrák arany I. Ferdi- nánd alatt. 1905. 134-135. Továbbá Adalékok a Dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az An­jouk korában. 1904. 433-470. Vö. Búza János: Historiográfiai vázlat 1867-1945 közötti ár és bértör­ténetírásunkról. MTA II Osztály Közleményei 26. 1977. 187-202. 27 Acsády Ignác: Régi árviszonyok. MGSZ 1894. 88-95. Régi gabona és bormértékek. 1894. 194-195. A régi mértékek kérdéséhez. 1895. 133. Magyar mértékek az 1715-20-iki években. 1895. 374-376. 28 Tagányi Károly: A foldközösség története Magyarországon. MGSZ 1994. 199-238. A földkö- zösség történetéhez Zomboron. 1895. 291-296. Adatok Deés város földközösségéhez. 1896. 185-202. 29 Tagányi Károly: A modern erdészeti kultúra keletkezése hazánkban. MGSZ 1996. 125-141. 30 Tagányi Károly: Borkivitelünk Angliába. MGSZ 1897. 372-374. Borkivitelünk Lengyelor­szágba 1637-1641-ig. 1898. 113-116. Az 1610-iki lengyelországi borkivitel történetéhez. 1899. 240.

Next

/
Oldalképek
Tartalom