A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - I. - R. Várkonyi Ágnes: „Örökül a jövő nemzedékeknek”. (A folyamatosságról a magyar történetírásban)
A FOLYAMATOSSÁGRÓL A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 49 közgazdasági viszonyait áttekintő munkája zárja.23 A folytatás ígéretes. Létrejött egy gazdaságtörténeti szakfolyóirat, a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle.24 A nemzetközi jelentőségű Zeitschrift für Social- und Wirtschaftsgeschichte megjelenésével majdnem egy időben, 1894-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület támogatásával meginduló Magyar Gazdaságtörténeti Szemle programját a folyóiratot 1899-ig szerkesztő Paikert Alajos és Acsády Ignác fogalmazták meg.25 Profilját Acsády, a két szerkesztő Tagányi Károly (1897-1901) és Kováts Ferenc (1901-1906), valamint Takáts Sándor tanulmányai határozták meg. Ma már méltán állítható, hogy maradandó értékű tanulmányok jelentek meg, és a különböző közlemények, cikkek ugyancsak hozzájárultak, hogy az ebben az időben önállóan napvilágot látott művekkel együtt kirajzolódott a középkori és koraújkori gazdaságtörténet tágas hálózata, azóta is érvényes súlypontokkal. A Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében láttak napvilágot a kereskedelemtörténeti munkájával nevet szerző Kováts Ferenc középkori pénztörténeti, kereskedelem és Pozsony történetével foglalkozó írásai.26 Acsády Ignác ideje javát ezekben az években a XVII. század második felének feldolgozása foglalta le a millenniumi Magyar Nemzet története VII. kötete számára, ár és mértéktörténeti közleményei viszont historiográfiai jelentőségűek, annak ellenére, hogy elmélyültebb kidolgozásához nem jutott.27 Tagányi Károly meghatározó földközösség történeti tanulmányán és közleményein28 kívül alig vehetők számba a gazdaságtörténet különböző összefüggéseire világító tanulmányai. Tudomány- történeti újdonság a modern erdészeti kultúra kialakulásával foglalkozó írása.29 Kereskedelem-történeti közleményei előtanulmányok is lehetnek a bor külforgalmazását feldolgozó monográfiának.30 A váruradalmak számadásain, a 23 Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinád korában. Bp., 1888. Közgazdasági állapotaink a XVI-XVII. században. Bp., 1889. A magyar jobbágynépesség száma a mohácsi vész után. Bp., 1889. Régi magyar birtokviszonyok. Bp., 1894. Gunst Péter: Acsády Ignác történetírása. Bp., 1961. Jelentősége a magyar gazdaságtörténetben egyértelmű, de az nem mondható, hogy törekvései „egy- személyű vállalkozás” lett volna. Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 1995. 168. 24 Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténeti Szemle történetéhez. Századok 103(1969) 662-664. 25 Paikert Alajos: Bevezetés. MGSZ 1994. 1-4. és Gróf Széchenyi István és az Országos Magyar Gazdasági egyesület. 1995. 368-369. Acsády Ignác: A magyar gazdaságtörténet feladatai. MGSZ 1895, 137-158. Részleteit közli: Romsics /.: Clio bűvöletében, i.m. 525-528. 26 Kováts Ferenc: A magyar arany világtörténeti jelentősége művének (1923) mintegy előtanulmányai: Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435-60. MGSZ 1900. 195-211., 233-236., 385-399., 433- 457. Uő: Velencei ducatus árfolyama Pozsonyban 1904. 1443-1445. Magyar és osztrák arany I. Ferdi- nánd alatt. 1905. 134-135. Továbbá Adalékok a Dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. 1904. 433-470. Vö. Búza János: Historiográfiai vázlat 1867-1945 közötti ár és bértörténetírásunkról. MTA II Osztály Közleményei 26. 1977. 187-202. 27 Acsády Ignác: Régi árviszonyok. MGSZ 1894. 88-95. Régi gabona és bormértékek. 1894. 194-195. A régi mértékek kérdéséhez. 1895. 133. Magyar mértékek az 1715-20-iki években. 1895. 374-376. 28 Tagányi Károly: A foldközösség története Magyarországon. MGSZ 1994. 199-238. A földkö- zösség történetéhez Zomboron. 1895. 291-296. Adatok Deés város földközösségéhez. 1896. 185-202. 29 Tagányi Károly: A modern erdészeti kultúra keletkezése hazánkban. MGSZ 1996. 125-141. 30 Tagányi Károly: Borkivitelünk Angliába. MGSZ 1897. 372-374. Borkivitelünk Lengyelországba 1637-1641-ig. 1898. 113-116. Az 1610-iki lengyelországi borkivitel történetéhez. 1899. 240.