A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Mürber Ibolya: A magyar külpolitika és az Anschluss-kérdés 1927-1932 között

Mürber Ibolya

A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS AZ ANSCHLUSS- KÉRDÉS 1927-1932 KÖZÖTT

Az Anschluss-gondolat

Az Anschluss, Ausztria csatlakozása Németországhoz, mint politikai célkitűzés nem a két világháború között született. A nyelvi és kulturális hagyományai mellett a történelmi tradíciók is több száz éves múltra tekintettek vissza. A Német-Római Császárság 1806-os felbomlásig a Habsburg uralkodók viselték a császári címet. Az általuk kormányzott német nyelvű tartományok véglegesen 1866 után, az osztrák-porosz háborút követően szorultak ki a német egység bői.1 Ez a hiányérzetet keltő tapasztalat óta az első világháború végéig mindössze kétgenerációnyi idő telt el, így az „összetartozás-érzés” a német nyelvű lakosság valamennyi rétegében még erősen jelen volt, a kommunikatív emlékezet részét képezte. A kettős Monarchia felbomlását követően a Németországhoz történő csatlakozást, mint kiutat és esélyt nem csak az osztrák területeken élő német anyanyelvű lakosság, hanem az osztrák politikai vezetés jelentős része is magáévá tette. A csatlakozási igény több tényezőre, gazdasági2 és ideológiai3 okokra vezethető vissza. A törekvés artikulálására az 1918. november 12-ei alkotmány 2. §-ban került sor, amikor is kinyilvánították, hogy „Német- ausztria” a Német Köztársaság része.

Elsősorban a francia ellenállás következtében az 1919. június 28-ai ver- saillesi békeszerződés 80. tc.-e és az 1919. szeptember 10-ei st. germani béke- szerződés 88. tc.-e megtiltotta az Anschluss-t. A békeszerződés és az 1922. október 4-én aláírásra került Genfi Protokoll4 is az állami önállóság megőrzésére

1 Klemens von Klemperer-. Bemerkung zur Frage Anschluss - Annexion - Identitätsbewusstsein in der neueren Geschichte Österreichs. In: Gerhard Stourzh / Brigitte Zaar (Hgs.): Österreich, Deutschland und die Mächte. Internationale und österreichische Aspekte des „Anschlusses” vom März 1938. Wien, 1990. 45.

2 A birodalomból megmaradt örökös tartományok gazdasági kapacitását a kortársak és főként a szociáldemokrata politikusok a valóságos értékénél jóval alacsonyabbra becsülték. így nem hittek országuk életképességében, a kiutat egy nagyobb gazdasági egységhez, Németországhoz történő csatlakozásban látták.

3 Az ifjú köztársaság történetének kezdetén nagy befolyással bíró szociáldemokrata politikusok az Anschlussban egyszerre a szocializmushoz való csatlakozást is látták. A német szociáldemokraták a világháború végén erősebb pozíciókkal rendelkeztek, mint az osztrák testvérpárt.

4 A genfi protokoll: 1922. október 4-én aláírt államszerződés Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia között a Népszövetség keretén belül, amelynek értelmében Ausztria 20 éven keresztül 650 millió aranykorona értékű kölcsönt kap a népszövetségtől, az első vi-