A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
473 polgármester panaszkodott is egyik nyilatkozatában: „sok a dolgunk ... a délvidéki zsidók ügyével is nekünk kell foglalkoznunk”. Továbbá a főispánok - előbb Tukats, majd Magyary-Kossa - felszólítására több gettóértekezletet is összehívott, majd kiadta május 17-én gettó-határozatát, melyben a szegedi zsidók elhelyezéséről rendelkezett. Ennek értelmében gyakorlatilag minden költséget a zsidókra, vagy a zsidóktól elkobzott vagyonra terhelt: úgy a zsidók, mint a keresztény lakosok költözését. A férőhelyet 6 m2-ben állapította meg. Pap Róbert, a Szegedi Zsidók Központi Tanácsának elnöke minimum 7-8 m2/fő megállapítását tartotta szükségesnek, hogy „túlzsúfoltság okából ragályos betegség el ne terjedjen, valamint a feltétlen megkívánt erkölcsi követelményeknek eleget tudjunk tenni”.49 Számításai szerint azonban mindössze 2,2 m2 jutott egy főre a kijelölt területen.50 Pap többszöri kérvényének eredményeként a gettóhoz hozzácsatolt ugyan néhány újabb házat Tóth h. polgár- mester, de mindösszesen mégsem érte el az egy főre jutó „lakrész” a 3 m2-t. Pap Róbert további kérése volt, hogy Tóth h. polgármester engedélyezze a zsidó iskola kórházzá történő átalakítását.51 A hivatal sürgős véleményt kért a tiszti főorvostól, aki azonnal megírta támogató levelét.52 Egy héttel később (május 31.) a támogató jelentést figyelmen kívül hagyó határozat született Tóth részéről: „A kérelmet nem teljesítem. ... A zsidó iskolában gettóba költöző zsidókat kell elhelyezni”.53 Ha Tóth amúgy is tudta, hogy elutasító határozatot fog hozni, érthetetlen, hogy miért kért szakvéleményt a tiszti főorvostól. A feltárt iratokból úgy tűnik, hogy Magyary-Kossa és Tóth között nem volt nézeteltérés a zsidó rendeletek végrehajtása során. Május 31-ei utolsó gettóval kapcsolatos egész napos értekezletük után Tóth kiadta határozatát, hogy m2-re tekintet nélkül kötelesek a zsidók a gettóba vonulni.54 Magyary-Kossa sajtóértekezletet tartott ugyanezen a napon, s beszámolt a végső döntésről: megkezdődik a gettó bekerítése, az egyetlen kijárat kivételével valamennyi utcatorkolatot lezárják, a gettó szélére eső házak utcai ablakait fehérre meszelik. „A gettó kijáratát a rendőrség állandóan őrizteti, a gettón belül pedig a zsidóság saját kebelében állít fel belső rendőrséget.”55 Endre és Baky államtitkárok Szegedre látogatásának napján (június 10.) délelőtt, s talán éppen az ő érkezésükkel összefüggésben, Tóth h. polgármester telefonon utasította a szegedi Központi Gáz és Villamossági Rt. vezetőségét, hogy a gettó területén az áram- és gázszolgáltatást, beleértve a közvilágítást is, azonnal szüntessék meg.56 Tóth a háború utáni perében előbb tagadta, hogy ő adta volna ki az utasítást, a polgármesteri hivatalból előkerült iratok és tanú- vallomások hatására azonban módosította vallomását: a gáz- és villanyszolgálPÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN 49 MÓL, Mikrofilmtár, I sorozat, 30. doboz, 72 cím, 15. pagina 50 CSML, szegedi polgármesteri iratok, 7776/1944 51 Uo. 7306/1944 52 Uo. 7776/1944 53 Uo. 54 Uo., szegedi mérnöki hivatal iratai, 2357/1944 55 Szegedi Friss Újság, 1944. június 1. 2. p. 56 CSML, szegedi polgármesteri iratok, 9090/1944
