A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
472 MOLNÁR JUDIT de 1944 márciusától egyetlen iraton sem található aláírása. Esztergár Lajos, Pécs polgármestere a helyén maradt.42 Az iratok tanúsága szerint nem kezdeményezett helyi szinten rendeleteket a zsidókkal szemben, nem lelkesedett, de nem is lassította a végrehajtást, hanem a központi rendeletek betűje szerint végrehajtott a „keresztény érdekek” figyelembevételével.43 Ha Pálfy polgármester nyugdíjaztatta is magát Szegeden, helyettese Tóth Béla vállalta a város vezetését és ezzel együtt a zsidó-rendeletek végrehajtását.44 Sőt, túl azon, hogy a kiadott hivatalos rendeleteket igyekezett azonnal vagy minél gyorsabban végrehajtani, amikor április 6-án úgy értesült, hogy szegedi lakosok tömegesen költöztek ki a város környéki tanyákra - úgy értelmezve, hogy az illetők csakis zsidók lehetnek -, azonnal közzétette hirdetményét, miszerint a „zsidók városi belterületi lakásaikat nem hagyhatják el, akik pedig ... már kiköltöztek, három (3) napon belül visszaköltözni kötelesek!”45 Egyébként a nyomozások eredményeként egyetlen zsidót sem találtak a környező tanyákon. Szintén Tóth öntevékenységét bizonyítja, hogy május 27-től megtiltotta zsidók belépését a Városházára.46 Ügyeiket csak a Zsidó Tanácson keresztül intézhették, amelynek tagjai külön engedéllyel beléphettek az épületbe.47 Szeged város lakói - zsidók és nem zsidók egyaránt - már április végén május első felében szembesültek a deportálással, hiszen néhány hétig itt helyezték el a magyarkanizsai, zentai, zombori stb. zsidókat a zsidó iskolában, a régi zsinagógában, a hitközségi székházban és sertésólakban.48 Tóth Béla h. 42 Esztergár Lajos tíz gyermekes erdélyi iparos családból származott. A jogi doktorátust Debrecenben szerezte. 1921 augusztusától élt Pécsett, ahol előbb rendőrfogalmazóként helyezkedett el, majd 1929-től a városi törvényhatóság jogügyi- és népjóléti tanácsnoka lett. 1936-tól polgármester helyettes, majd 1940-tól Pécs polgármestere. 43 Esztergár Lajost - Nikolits főispánhoz hasonlóan - október 16. után a nyilasok letartóztatták, majd internálták. Miután a Vörös Hadsereg 1944. november 29-én bevonult Pécsre, december elejétől ismét Esztergár látta el a polgármesteri teendőket 1945. május végéig, amikor kényszernyugdíjazták. Egy hónappal később letartóztatták, és Népbíróság elé állították háborús és népellenes bűnökkel vádolva. 1946-ban fölmentették a vádak alól. Új Dunántúl, 1945. május 31., június 15., június 28. Bővebben 1. Rozs András: Esztergár Lajos politikai- közéleti szerepe a 40-es években és ’56-ban. in. Pécsi Szemle, 2002. 4. sz. 83-92. 44 Tóth Béla dr. 1934 júniusától volt Szeged város helyettes-polgármestere. 45 CSML, szegedi polgármesteri iratok, 4808/1944., szegedi főispáni iratok, 332/1944. 46 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 27. 5. p. Tóth népbírósági perében azt állította, hogy ajtajára nem volt kiírva, hogy „zsidókat nem fogadok”. Ez lehetséges, de a zsidókat a Városházáról kitiltó rendeletének tartalmát a helyi sajtóban közzétette. CSML, Nb. 35/1945. 47 Az Eichmann-kommandó tisztjei 1944. március 20-án szólították fel a Pesti Izraelita Hitközség vezetőit, hogy alakítsák meg a Magyar Zsidók Központi Tanácsát, majd március 28-án értekezletet tartottak az izraelita községkerületek elnökei számára, melyen tájékoztatták őket, hogy Országos Bizottságot is alakítani kell. A kormányrendelet a Zsidó Tanácsról - melynek hivatalos neve Magyar- országi Zsidók Szövetségének Ideiglenes Intéző Bizottsága lett - április 22-én jelent meg. Szegeden és Pécsett ezen rendelet utasítására alakult meg a Zsidó Tanács. Előbbi öt tagot számlált, utóbbinak tizennyolc tagja volt. Pécsett sajátos módon 1944 decemberében, a Vörös Hadsereg bevonulását követően új, hét tagú Zsidó Tanács alakult. A Zsidó Tanácsok megalakulásáról bővebben 1. Molnár Judit:: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20.-július 7.) In: Molnár Judit: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. Válogatott tanulmányok a magyar holokauszt történetéből. Szegedi Zsidó Hitközség, Szeged, 2000. 131-155. 48 L. Molnár J.: Zsidósors i. m. 61-65. A „sertésszállások”-ról még Endre László is megállapította, hogy „zsidókat semmi körülmények között sem lehet ott elhelyezni”. L. Az Endre-Baky-Ja- ross per i. m. 48.
