A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
471 det nekünk kell őriznünk.”35 Kérdés azonban, hogy alkotmányosnak lehet-e tekinteni az adott körülmények között megalakult Sztójay-kormány zsidó vonatkozású rendeletéit. Nikolits nem változott ugyan, de a felügyelete alá tartozó közigazgatási vezetők - ha nem is lelkesen - végrehajtották úgy a hivatalos, mint a bizalmas rendeleteket. így május első felében Pécsett is kijelölték a gettó területét.36 Nincs nyoma az iratok között, hogy Nikolits a gettó tervezésében részt vett volna. Sőt, amikor június 7-én a belügyminiszter felszólította a deportálást előkészítő értekezlet összehívására, azt megtagadta, és másnap írásban kérte megbízatása alól való mielőbbi felmentését.37 Felmentése azonban nem történt meg, és az értekezletre június 22-én Siófokon került sor.38 Nikolits nem ment el az értekezletre. Június 21-én ismét lemondott. Jarosshoz intézett levelében közölte a belügyminiszterrel: „a politikai felelősséget - a Nagyméltóságodnak már élőszóval jelentett elvi álláspontomra való tekintettel - felmentésem időpontjáig sem vállalom”.39 Ezért ügyének rendezéséig szabadságot kért, amit nem kapott meg. Július 31-én immáron negyedik alkalommal intézett levelet a belügyminiszterhez, amelyben még határozottabban fogalmazza meg lemondását: „meggyőződésemmel ellentétes politikát folytatni hajlandó nem vagyok, a politikai felelősséget átmenetileg sem vállalhatom, azokra az elvi ellentétekre való tekintettel, amelyek a kormány politikája és köztem úgy elvi, mint módszerbeli tekintetben felmerültek ... ezentúl hivatalom adminisztratív teendőinek ellátását sem vállalom.”40 Arra nincs adat, hogy Jaross egyrészt miért nem fogadta el Nikolits lemondását, másrészt miért nem érte semmiféle megtorlás annak ellenére, hogy kifejezetten elutasította a kormány hivatalos politikáját. Szeged és Pécs város vezetőit összehasonlítva a polgármesterek esetében - a főispánokkal ellentétben - fordított a helyzet. Szegeden lemondott a polgár- mester, Pécsett viszont a helyén maradt. Pálfy József, Szeged polgármestere azon közigazgatási vezetők egyike, aki a megszállást követően kérte nyugdíjazását.41 Hivatalosan május végén - 70. életévének betöltésekor - búcsúztatták, 35 Uo. 16. p. 36 BML, pécsi polgármesteri iratok, 40280/1944-D-12 (külön kezelt iratok) 37 BML, Nb. 131/1945. . 31., 127. p. 38 A németek a csendőrkerületeket zónákra osztották. Valamennyi zónában tájékoztató értekezletet tartottak a közigazgatási és közbiztonsági szervek vezetőinek a zsidók koncentrálásával, deportálásával kapcsolatos feladatokról. I. zóna: VIII. (kassai) csendőrkerület, II. zóna: IX. (kolozsvári) és X. (marosvásárhelyi) csendőrkerület, III. zóna: II. (székesfehérvári) és VII. (miskolci) csendőrkerület, IV zóna: V (szegedi) és VI. (debreceni) csendőrkerület, V zóna: III. (szombathelyi) és IV (pécsi) csendőrkerület, VI. zóna: I. (budapesti) csendőrkerület. 39 BML, Nb. 131/1945. 31., 129. p. 40 Uo. 31., 131., 132. p. Nikolits lemondó leveleit hiteles másolatban csatolták népbírósági peréhez. A főispán telefonon is több alkalommal sürgette a belügyminisztériumban kérelmének elintézését. Felmentése mégsem történt meg. A nyilas hatalomátvételt követően azonban házi őrizetbe vették (október 16.), majd internálták Nagykanizsára (november 11.). Nikolits tehát úgy járt el, ahogy Márai Sándor 1944-es naplójában elvárta volna egy főispántól: „X.-et deportálták Lengyelországba. A főispán, akit levélben kértem, hogy ne vigyék el a hetvenhat éves embert, hagyják a gettóban: pársoros elutasítással felelt. Azt írta, nem tehet semmit. De ha nem tehet semmit, miért nem mond le?” - fakadt ki Márai 1944 májusában. Márai Sándor: Napló 1943-1944. Akadémiai-Helikon, Bp., 1990. 165. Niko- litsot 1945. augusztus 7-én a Népbíróság nyolc hónap börtönre ítélte, a NOT azonban felmentő ítéletet hozott. (1945. szeptember 26.) 41 Pálfy döntésében valószínűleg szerepet játszott, hogy fivérének felesége zsidónak minősült. PÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN
