A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben

470

MOLNÁR JUDIT

gedre érkezésekor azonnal hozzálátott a gettókérdés megoldásához. Értekezletet tartott a gettóügyben, melynek zárásaként annyit mondott: „Uraim a megbeszélést holnap délután folytatjuk és addig nem kelünk fel az asztaltól, amíg nem döntöttünk!”29 Két napos értekezlet és helyszíni szemle után a város többi elöljárójával együtt Magyary-Kossa összeállította a gettó végleges tervét.30 A főispán intézkedésére a hatóság értesítette valamennyi szegedi szobafestőt és fuvarost, hogy május 18-tól további intézkedésig „ne vállaljanak semmiféle magánrendelést, hanem álljanak a hatóságok rendelkezésére”.31

Nikolits Mihály, okleveles közgazdász 1938-tól vezette Pécs városát főispánként, és emellett 1943-tól a várost körülvevő Baranya vármegye irányítását is ellátta. Ellentétben Tukats főispánnal Nikolits nem hogy elébe ment volna a kormány-rendeleteknek, hanem maga adta be lemondását már a Sztójay-kor- mány megalakulását követő napon, március 23-án. Ennek ellenére nem történt meg felmentése. Sőt, eddigi kutatásaink alapján szinte egyedülállónak mondható, hogy Pécsett sem a közigazgatásban, sem a rendőrség vezetésében nem következett be változás.32 Basch Ferenc, a Volksbund vezetője június 4-én Pécsett tartott SS toborzó beszédében elégedetlenül jegyezte meg, hogy Pécsett és Baranyában nem következett be a „korszakváltás ... nem érezzük a kormányváltozás megkívánt következményeit. Nikolits Mihály főispánnal az élen lefelé a községi jegyzőkig a közigazgatási tisztviselők mind a régiek maradtak.”33 Nikolits március 23-ai lemondása ellenére - mint népbírósági perében vallotta, és amint ezt Nagy Ferenc is megerősítette - a betiltott Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt helyi vezetőinek kérésére mégis a helyén maradt.34 Niko- litsnak egyetlen olyan beszéde nem került elő, amelyben zsidóellenes hangulatot keltett volna. Május 19-én Pécs törvényhatósági bizottságának közgyűlésén kijelentette: „Most, amikor annyi minden változik, én nem változtam, és nem is akarok más lenni, mint aki voltam”. Majd hozzáfűzte: „Az alkotmányos jogren29 Uo.

30 CSML, szegedi főispáni iratok, 847/1944. A Szegedi Új Nemzedék folyamatosan tudósított az értekezlet eredményeiről, a felállítandó gettó lehetséges területéről, az elkövetkező gyakorlati teendőkről. Lásd Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 13. 3. p., május 14. 3. p., május 16. 3. p.

31 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 16. 3. p.

32 Pécshez hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem történt változás a helyi vezetésben. L. Csősz László'. „Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül...” Gettósítás Szolnokon 1944-ben. In: Braham, R. L.: Tanulmányok a Holokausztról II. i. m. 203-255. Más megyékben viszont, mint például Pest megyében leváltások sokasága történt. L. Vági Z.: Endre László politikai pályája i. m. 206-218. A közigazgatás átalakítására vonatkozó országos méretű feldolgozás még nem született. A rész kutatási eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a vidéki közigazgatásban jelentős változások történtek a megszállást követő hónapokban. L. még Molnár J.\ Zsidósors i. m. 39^11, 76-77. Magyarország Tiszti Cím- és Névtárának Pótfüzete szerint 1944 júliusáig 33 főispánt, 7 alispánt, 58 főszolgabírót, 27 polgármestert cseréltek le. (Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1944). Ennél pontosabb adatokhoz csak a Budapesti Közlöny, a korabeli napilapok és a vidéki közigazgatási iratok feltárásával juthatunk.

33 Baranya Megyei Levéltár (BML), Nb. 131/1945. Nikolits Mihály népbírósági pere, 122. p.

34 Uo. 30., 31., 115., 116. p. Nagy Ferenc Baranya vármegye Független Kisgazdapárti képviselőjeként több alkalommal is találkozott Nikolits főispánnal, akit „demokratikus felfogású, németellenes beállítottságú embernek” ismert meg. A német megszállást követően, mint népügyészségi tanú- vallomásában mondta: „Kértem [ti. Nikolitsot], hogy maradjon helyén, nehogy a város és a vármegye lakosságát valami nyilas pribék terrorizálja a főispáni székből.”