A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
469 „fanatikus híveként” mondott beszédet, és fajvédőként a magyar nemzet életében jelentkező „káros tényezők” eltávolításáról szólt.20 1944-ben minden zsidó vonatkozású rendeletet habozás nélkül végrehajtott, az úgynevezett gettó-rendelet megjelenésének másnapján (április 29-én szombaton) felszólította a polgármestert azonnali intézkedésre,21 és az első gettó-értekezleteken is ott ült.22 Shvoy Kálmán altábornagy ironikusan naplójában ezeket a lépéseket úgy minősítette, hogy „ez nyalás felfelé, hogy maradjon”.23 Május elsején még úgy tűnhetett Tukats számára, hogy az országos leváltások ellenére ő biztosan ül székében. Endre László államtitkár ezen a napon Szegeden tartózkodott néhány órát.24 Megtekintette a délvidéki zsidók elhelyezését,25 majd tájékozódott a szegedi helyzetről Tóth Bélától, Szeged város helyettes-polgármesterétől, ezt követően Tukats Sándorral folytatott hosszabb megbeszélést, végül a város vezetőivel a további tennivalókat beszélték meg.26 Endre elismeréssel nyilatkozott arról, hogy Szeged a zsidókérdés megoldásában vezet a vidéki városok között: „Egész sor intézkedést foganatosított a városi hatóság saját kezdeményezéséből, mielőtt még az országos érvényű kormányintézkedés megjelent”.27 Tukats még sem felügyelhette, irányíthatta a várost a továbbiakban. A Magyar Élet Pártja tagjaként megbízhatatlannak minősült, és május 11-én már Magyary-Kossa Aladár ült főispáni székében. Magyary-Kossa nem volt ugyan szegedi lakos, de az MMP embereként Jaross bizalmával tüntette ki.28 Joggal, ugyanis Magyary-Kossa Sze20 Délmagyarország, 1939. március 30. 3-6. p. 21 Csongrád Megyei Levéltár (CSML), szegedi főispáni iratok, 386/1944. Tukats egyébként 1945. november 5-én a népügyészségen tett vallomásában - megfeledkezve 1944-es utasításairól - azt állította, hogy „bár a zsidókérdés megoldását szükségesnek tartottam, ezt a megoldási módozatot, amelyet erre a Sztójay-kormány választott, helyesnek nem tartottam, sőt azt el is ítéltem”. CSML, Nb. 1224/1945. Tukats Sándor népbírósági pere 22 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 3. 3. p., Szegedi Friss Újság, 1944. május 6. 2. p. 23 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata, 1918-1945. Sajtó alá rendezte: Perneki Mihály. Kossuth Kiadó, Bp., 1983. 284. Shvoy Kálmán katonai pályafutása folyamatosan felfelé ívelő volt 1934-ig. Ekkor az első világháborúban elesett szegedi zsidó katonák emlékművének felavatásakor mondott beszéde miatt nyugdíjazták. Ezt követően vett részt Szeged város politikai életében. Emellett előbb kormánypárti országgyűlési képviselő, majd 1939-ben a Kisgazdapárt jelöltjeként indult a választásokon sikertelenül. A nyilas hatalomátvétel után 1945 februárjában letartóztatták, internálták. Shvoy Kálmán testvére Shvoy Lajos székesfehérvári püspök volt, aki zsidókat mentett 1944-ben. 24 Endre László április 24.-május 1. között ellenőrző körútja során harmincnégy várost keresett fel, ahol vagy megtekintette a gettókat, gyűjtőtáborokat, vagy újabb tábor felállítását előkészítő értekezletet tartott. Útjának főbb állomásai a következők voltak: Kassa, Ungvár, Munkács, Szatmárnémeti, Nyíregyháza, Dés, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka, Szeged. Erről bővebben 1. Vági Z.\ Endre László politikai pályája i. m. 291-311. 25 Lásd a 7. sz. jegyzetet. 26 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 3. 3. p. Tukats a népbíróság előtt azt állította, hogy a gettó létrehozásának előkészítésében nem vett részt. A korabeli iratok egyértelműen cáfolják állítását. Mégis életfogytiglani Nb. ítélete aránytalanul szigorú, ha figyelembe vesszük, hogy utódját, Magyary-Kossa Aladárt - bár körözték eredménytelenül - nem ítélték el távollétében. A szegedi népbíróság több más esetben - lásd például Finta Imre ügyét később - ítélkezett a vádlott távollétében. Tukats ítéletét egyébként a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) nyolc év fegyházra enyhítette. CSML, Nb. 1224/1945 27 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 3. 3. p. 28 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 12. 3. p. Megjegyzendő, hogy nyilvánvalóan a hatalmi harcok eredményeként a Lakatos-kormány kinevezését (augusztus 29.) követően, szeptemberben ismét Tukats Sándor lett Szeged főispánja. PÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN
