A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Hajdú Tibor: A magyar ellenállás legitimista hercegnője: Odescalchi Károlyné

hasznos ember válna belőle, mert azt hiszi, hogy azon kevesek közé tartozik, akiken nem dominál az osztályöntudat. Otthon azonban ő is el fog veszni. O és G. otthoni helyzetet elveszni látja, és komolyan már azon gondolkozik, hogy mit tudna külföldön csinálni. 23-kán Katzéknál voltam.. .Ma pendlizek Nizzába és Otto az állomásra rendelt, hogy átvegyem legbizalmasabb papírjait megőrzés végett.”21 Édesanyját aggasztották párizsi útjai. 1938. november 17-én írta Károlyi- nénak: „Bánkódtam, hogy Cája újra elmegy és Ég tudja, mikor jön vissza. Ő most már csak a külföldön érzi jól magát, olyan mentalitású emberek között, amelyeket ott frequentált és ez nekem természetesen igen rosszul esik. Itt olyan óriási terrainum nyílik a munkára, a hasznos tevékenykedésre, főleg most, mióta országunk megnagyobbodott, hogy kár olyannak ebből kikapcso­lódni, akinek tehetsége, energiája, tettereje van hozzá.” 1939 februárban azonban visszatért Budapestre és itt is maradt - még egyszer, május közepén utazott négy hétre Párizsba, hogy Károlyival találkoz­zon, és akupunktúrával kezeltesse sérült karját - anyjánál élt a rakparti palotá­ban. Anyja és rokonai átmeneti lelkesedését az „országgyarapításért” azonban nem osztotta. (Még a mérsékelt legitimisták is határozottan náci-ellenesek let­tek az Anschluss után.) „Remélem - írta nővérének 1939. április 12-én -, hogy nem leszünk végleg elválasztva egymástól, mert itt mindenki érzi, hogy London ellen menni őrület volna és egészen más itt a hangulat, mint szeptemberben.” Bár, folytatja gú­nyosan, „Nagyon magabiztosak lettünk, bízunk kitűnő hadseregünkben és utál­juk azokat, akik függetlenségünket állandóan fenyegetik. „Eleget szenvedtünk idegen érdekekért” mondta derék kormányzónk a minap - és ha O felül fehér lovára, akkor a Magyarok Istene is velünk lesz!!”22 Kája budapesti barátaival együtt abban reménykedett, hogy az új minisz­terelnök, Teleki Pál, nem adja fel teljesen az angol kapcsolatot Hitler kedvéért, és ilyen irányban próbálták befolyásolni őt és józanabb minisztereit. Ebből kö­vetkezett, hogy szoros kapcsolatba került a brit követséggel, amely hasonlókép­pen próbált hatni Telekire és Horthyra. Az Andrássy-palotában rendszeresen teára látta vendégül angolbarát, Hitler-ellenes baráti körét: Pethő Sándort, gróf Dessewffy Gyulát, Pálóczi Horváth Györgyöt, az ifjú falukutatókat: Boldi­zsár Ivánt, Kovács Imrét, Szabó Zoltánt, néha Erdei Ferencet, vele érző rokona­it: Károlyi Józsefnét, Szapáry Erzsébet grófnőt, az angol lapok tudósítójaként (valójában hírszerzőként) Budapesten működő fiatal Basil Davidsont, olykor szocialista, sőt kommunista értelmiségieket is (Markos Györgyöt), néha Bibó Istvánt és angol diplomatákat is. Kájára és körére hamarosan új, gyakorlati és veszélyes feladat várt. Len­gyelország lerohanása után segíteni kellett a menekülteken. Ezt bizonyos hatá­rok között a Teleki-kormány is helyeselte és támogatta, mint ismeretes, a Bel­ügyminisztérium illetékes osztályának (id. Antall József) és lengyelbarát politi­EGY LEGITIMISTA ELLENÁLLÓ: ODESCALCHI KÁROLYNÉ 437 21 Kája levele Károlyi Mihályhoz. 1938. december 27. PIL 704. f. 214. ő. e. - Itt Otto Katzról van szó. 22 PIL 704. f. 214. ő. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom