A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867
A magyar tüzérség rövid idő alatt olyan rutinra tett szert, hogy mind az osztrákok, mind az oroszok meg voltak arról győződve, hogy a honvédseregnek francia tüzérei vannak. Egyrészt a tábori ütegekben kettővel több (hat helyett nyolc) löveget vontak össze, mint a császári hadseregben szokás volt, másrészt az ellenséges ütegek hatályos lőtávolságán belülről, mintegy az ellenség közvetlen közeléből tüzeltek.* 30 (1849 júliusában Franz Hauslab altábornagy javasolta I. Ferenc Józsefnek a nyolclöveges tábori ütegek rendszeresítését, ami 1850- ben meg is történt.31) Kényszer szülte, de működő taktikai megoldás volt az, hogy - miután a magyar hadseregnek nem volt nehézlovassága - a huszárság hajtotta végre a nehézlovasság (vértesek és dragonyosok) elleni rohamokat.32 A hadászati tervezésnek is volt néhány olyan példája, amely akár az 1792- 1815 közötti háborúkkal összehasonlítva is, szellemesnek volt mondható. Ilyen volt az 1849 tavaszi hadjárat, amelyben a magyar hadsereg úgy űzte ki az ország nagy részéről az ellenséget, hogy létszámban és tüzérségben kisebb erőkkel rendelkezett, s ennek ellenére minden csatában helyi erőfölényt volt képes létrehozni.33 Ilyen volt Görgei Artúr tábornok 1849. júliusi észak-magyarországi hadjárata is. Ennek során a hadászati külső vonalon mozogva kerülte meg a négyszeres túlerőben lévő orosz fősereget. Mindenhová előttük ért oda, végül pedig több napi járóföldre lehagyta őket.34 De említhetnénk a lengyel Józef Bem tábornokot, aki alacsonyabb létszámú és harcértékű erőkkel 1849 nyarán két hónapon keresztül akadályozta meg az orosz-osztrák csapatokat Erdély elfoglalásában.35 KÍSÉRLET A MAGYAR HADTUDOMÁNY MEGTEREMTÉSÉRE 1790-1867 371 Gábor (ed.), The Hungarian Revolution and War of Independence, 1848-1849. A Military History. New York, 1999. 175-185. 30 Csikány Tamás: Honvédtüzérség az 1848-49-es szabadságharcban. Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához. Bp., 2000.; Urbán Aladár: A Nemzetőrségi Haditanács és a honvéd tüzérség megszervezése 1848-ban. In: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Bp., 2009. 336-359. 31 Hauslab előterjesztését 1. Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Wien, Militärkanzlei Seiner Majestät, Karton 8. 1849:2826. Az átalakításra 1. Georg Sobicka: Alte Batterien: Ein Beitrag zur Geschichte unserer Feldartillerie. Wien 1914. 1-2. 32 Kedves Gyula: A szabadságharc hadserege I. A lovasság. 1. kiadás. Bp., 1992. 2. kiadás Bp., 1998. 33 A feldunai hadtest visszavonulásának és az 1849. évi tavaszi hadjáratnak története. Bp., 1925. 199-244.; Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve. In: Horváth László szerk.: A tavaszi hadjárat. (Az 1996. március 14-ei tudományos konferencia anyaga). Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 13. Hatvan, 1996. 33-48.; Kedves Gyula: A tavaszi hadjárat. In: Kedves Gyula - Zachar József - Zachar Péter Krisztián: 1848/49-ről százötven év távlatából. Siklósi Füzetek. Siklós, 1999. 61-78.; Lázár Balázs: A Pest alatti harcok 1849. április 10. és 21. között. Hadtörténelmi Közlemények, 2002/3. 740-783.; Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas 21. évf. (2007) 4. sz. 5-31.; Csikány Tamás: Hadművészet az 1848-49-es magyar szabadságharcban. Egyetemi tankönyv. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar Hadtörténelem Tanszék. Bp., 2008. 7-53.; Hermann Róbert: A tavaszi hadjárat. In: „Ilyen tavasz csak egy volt életemben”. A dicsőséges tavaszi hadjárat, 1849. Kiállítási katalógus. Budapesti Történeti Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum. Szerk. Basics Beatrix és Csákváry Ferenc. Bp., 2009. 6-20. 34 Hermann Róbert: „Tenni kevés, de halni volt esély”. Az 1849. évi nyári hadjárat. Hadtörténelmi Közlemények, 1999/2. 223-274.; A magyarországi hadjárat 1849. Orosz szemtanúk a magyar szabadságharcról. S. a. r. Rosonczy Ildikó és Katona Tamás. Ford. Rosonczy Ildikó és Gerencsér Zsig- mond. Bibliotheca Historica. Bp., 1988. 35 Gyalókay Jenő: Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. Bp., é. n.
