A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867
372 HERMANN ROBERT 1849 után az 1848 előttinél is rosszabbra fordult a magyar hadtudomány helyzete. Képviselői közül Mészáros és Czetz emigrációba kényszerült, Raksányi eltűnt, Kiss Károly és Korponay börtönbe került a vereség után. Ismét működött a cenzúra, az ország katonai megszállás és a haditörvények alá került. Ismét egy paradox helyzet: a hadtudományok gyakorlati alkalmazását jelentő szabadságharc elméleti tanulságainak levonására itthon alig volt lehetőség. Ugyanakkor a dolog mégsem volt teljesen reménytelen. Egyrészt, az emigráns magyar katonák emlékiratai, Klapka György, Czetz János, Prágay János és a többiek munkái iránt meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozott külföldön, főleg német és angol nyelvterületen.36 Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy ezekben erősen túltengett a leíró jelleg, azaz az események katonai szakmai szempontú elemzésétől eltekintettek. (Klapka utóbb Svájcban írt néhány mélyebb elemzést.37) A honvédsereg volt fővezére, Görgei Artúr tábornok három nyelven (németül, olaszul, angolul) megjelent emlékiratában már elég jó taktikai és stratégiai elemzéseket olvashatunk, de ezek sem igen haladják meg a korszak átlagos hadtörténeti összefoglalóinak színvonalát.38 Ugyanez jellemzi Mészáros Lázár hadügyminiszter, illetve a honvéd vezérkart megteremtő Vetter Antal tábornok (részben mindmáig kéziratban lévő) emlékiratát.39 Kimondottan hadtudományi tanulmányokat folytatott, s ilyen munkákat írt a szintén emigrációba kényszerült Kossuth Lajos kormányzóelnök, a szabadságharc politikai vezetője. Kossuth úgy vélte, hogy az újabb szabadságharc esetén önmagának kellene ellátnia a magyar hadsereg fővezéri teendőit is, hiszen a vereség okát éppen az egységes katonai vezetés hiányában látta. Török- országi emigrációjában katonai elméleti órákat vett az emigráns katonák egy 36 Johann Czetz: Bern’s Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849, Hamburg 1850.; Johann Prägay. The Hungarian Revolution. Outlines of the Prominent Circumstances attending the Hungarian Struggle for Freedom together with Brief Biographical Sketches of the Leading Statesmen and Generals who took Part in it. New York - London 1850.; K. M. Pataky: Bern in Siebenbürgen. Zur Geschichte des ungarischen Krieges 1848 und 1849. Leipzig 1850.; George Klapka: Memoirs of the War of Independence in Hungary, London 1850. Vol. I—II.; Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849, Leipzig 1850.; Georg Klapka [- Johann Czetz]: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849, Leipzig 1851. I—II. Klapka emlékirataira 1. Lengyel Tamás: Klapka György emlékiratai és emigrációs működése. Bp., 1936. 37 Magyar Országos Levéltár (MÓL). 1526 utáni gyűjtemény. R 295. Klapka György iratai. 2. csomó, 5. tétel. 555-653. Vorlesungen über die Nationalkrieg in Ungarn in den Jahren 1848-1849. 38 Arthur Görgei: My Life and Acts in Hungary in the Years 1848 and 1849, London 1852. Vol. I—II.; New York 1852.; Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849, Leipzig 1852. Band I—II.; Arturo Görgei: La mia vita e opere in Ungheria negli anni 1848 e 1849, Torino 1852.1-IV Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. S. a. r. Katona Tamás. Pro Memoria. Bp., 1988. I—II. k. Ld. még Arthur Görgey’s Leben und Wirken in Ungarn. Beurtheilt von Georg Kmety. London 1853.; George Kmety: A Refutation of Some of the Principal Mistatements in Görgei’s „Life and Actions in Hungary in the Years 1848 and 1849” with Critical Remarks on his Character as a Military Leader. London, [1853.] 39 Mészáros Lázár emlékiratai. Kiadja Viktor. Pest 1866-1867.1—II. Vö. Hermann Róbert: Bevezetés a történeti delfinológiába - avagy Mészáros Lázár emlékiratainak kiadása. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 3-4. sz. 537-569. Vetter lékiratait 1. MOL, R 215. Vetter Antal iratai. 1. csomó, 2. tétel. 1. fase. Memoiren. Egy részük magyar fordításban megjelent az Abafi Lajos által szerkesztett Hazánk c. folyóirat VII-VIII. kötetében.
